2021. április 20., kedd

Menjünk az Úrhoz

 

É

s szólt az Úr Mózesnek, még mindig szól, még most is ad útmutatást (4Móz 28,1-15). Mégpedig azért mondja, hogy Mózes után is legyen mihez tartani magukat. Isten ma is szól, nekünk is szól, csak oda kell hajtani a fejünket, hogy meg is halljuk, amit mond. Mózes csak az Úrra figyelt. Nem vonta el figyelmét semmilyen más hang vagy hír. Nekünk is így kell figyelni, és nem elég csak meghallani, hanem ügyelni kell, hogy meg is tegyük ó, amit mond az Úr.

Mire kell vigyázni? Arra, hogy idejében be legyenek mutatva a mindennapi áldozatok. Az áldozat kapcsolat Istennel, egyben emlékeztet bűnös voltunkra. Rámutat, hogy kegyelemből van üdvösségünk. Az ige figyelmeztet, tudatosan ügyeljünk az Úrral való kapcsolatunkra. Figyeljük, meg mennyi minden igyekszik megakadályozni, hogy az Úrral tudjunk együtt lenni. Ügyelni, vigyázni kell, hogy mindig megtaláljuk az időt az ige olvasására.

Reggeli és esti áldozatról beszél az ige. Ezt üzeni ez, Isten akarja keretbe foglalni a napunkat. Kezdjük Vele és fejezzük is be Vele a napot. Reggel legyen Ő az első, legyen Ő a legfontosabb. Mert bármilyen sok dolgunk legyen is, az Úrnál semmi sem lehet fontosabb. Ma is keressük és kérdezzük Őt. Természetesen nem azt jelenti a reggeli csendesség, hogy napközben már a magunk útját járjuk. A csendesség, a belső szoba nem a lelkünk megnyugtatására van, hanem azért, hogy át éljem mennyei atyám jelenlétét. Aztán pedig Ővele menjek ki az életbe. Tanítványnak lenni azt jelenti, az Úrtól való függőségben élek. Minden Őt kérdezem, figyelek Rá, és azt teszem, amit mond.

Reggel és este az Úrral lenni, Vele kezdeni, és Vele befejezni. Mondhatnánk úgy is, Tőle indulok és Hozzá érkezem. Nem tudok úgy elindulni, ha ne töltenék Vele időt. Mert jó Vele lenni. Szeretem az Urat és ezért figyelek a szavára. És jó Hozzá megérkezni. Mert szeretem, Neki mondom el mindazt, ami egész nap történt velem, amin keresztül mentem. Kihez jövök? Őhozzá, vagy a világhoz?

Az áldozatok mindig kerültek valamibe. Reggel és este is bemutattak egy bárányt, ezt el kellett venni a többi közül. Ezt odaadták az Úrnak. Az áldozati állat elégett az oltáron. Nem lehetett visszavenni. Az áldozat azt jelenti, mindent teljesen az Úrnak adok, az egész életemet. Engedem, hogy az életem az Úr szolgálatában égjen el. Nem veszem azt vissza, nem tartok meg belőle semmit a magam számára. Így van ez az életemben? Teljesen az Úrnak élek?

A tanítványokat megfenyegették és elküldték a vezetők, és mily csodálatos, nem menekülnek el, nem az életüket mentik, hanem a gyülekezetet keresik (ApCsel 4,23-37). Mindent a gyülekezetbe vittek, és ott együtt az Úr elé járultak. Az is jól látható, hogy amíg Péteréket kihallgatták, börtönben tartották a gyülekezet közösen imádkozott. Amikor pedig Péterék megérkeztek tovább folytatták az imádkozást. Nem ők szervezkedtek, tiltakoztak, nem emberi fórumokat kerestek, hanem az Úrra bízták magukat. Tudták, hogy az imádság a leghatékonyabb eszköz. A hívő ember, a gyülekezet megoldása az imádság. Mi már abban a hitben fordulhatunk az Úrhoz, hogy Ő minden helyzetben tud segíteni. Tárjuk fel szívünket, mondjuk el minden dolgunkat az Úrnak, mert ez minden másnál sokkal hatékonyabb. Az emberi próbálkozásainkat félretolják, az Úr azonban be tud avatkozni. Gonosz terveket is meg tud hiúsítani.

A gyülekezet azonnal az Úrhoz fordult imádságban. Őt tették az első helyre, Tőle várták a probléma orvoslását. Menjünk mi is azonnal az Úrhoz. Ne utoljára, ne akkorra hagyjuk Istent, amikor az emberi megoldások nem segítenek. Legyen Ő az első, és legfontosabb segítség!

Elmondják az Úrnak, hogy fenyegetik őket, és amikor az imádság folytatódik, igazán meglepődünk. Más jön, mint amire várunk. Nem bosszúra szomjaznak, nem azt kérik, Isten intézze el ellenfeleiket. Nem, hanem azért imádkoznak, hogy az Úr hatalmasan cselekedjen Jézus neve által. Azt kérik, Isten nyújtja ki a kezét, de nem azért, hogy odacsapjon, hanem adjon gyógyítást, jeleket és csodákat. Ők azt kérik, Isten a maga munkásságával győzze meg az embereket a Krisztusban való hit felől. Mi is kérhetjük: Urunk, nyújtsd ki kezedet, gyógyításra, szabadításra, jelekre és csodákra, hogy az emberek meglássák, az igazi megoldás Jézus. A gyülekezet Jézus példáját és tanítását követi. Nincs bosszú, hanem jótett az ellenséggel szemben. Mert Isten jó tettei győzik meg az embereket. Ha megtapasztalják, hogy az Úr értük adta életét, akkor van esély, hogy elindulnak Felé.

Az Úr jelzett, megrendült a hely, és ők ebből megértették, hirdessék bátran Isten igéjét, mert az Úr velük van.. A Szent Lélek csodálatosan munkálkodik, terjed az evangélium, és közben összekovácsolódik a gyülekezet. Szívük-lelkük egy volt. Krisztus volt a szívükben, és egy akarattal Őt szolgálták. Az apostolok bizonyságot tettek az Úr Jézus feltámadásáról, tehát az élő Krisztust hirdették. Elmondták, Jézus él, ezért tud segíteni. Aki Hozzá fordul, megtapasztalhatja bűnei bocsánatát és új életet kaphat.  A Lélek egymás helyzete iránt is érzékennyé tette őket. Nem volt köztük egyetlen szűkölködő sem. Se nem azért, mert segélyt kértek és kaptak. Saját javaikból adtak a rászorulónak. Mindezt az Úr szeretete munkálta ki bennük.

 

 

 

Jöjj az Úrhoz

 

1. Jöjj az Úrhoz, jöjj az Úrhoz! Nála béke vár:

Életedbe új erőt hoz, Ő a nagy király!

 

2. Nála nélkül elveszett már bűnös életed,

Nála nélkül élned is kár hosszú éveket.

 

3. Nála nyílnak énekelve szívek, ablakok:

Jöjj te is hát, s nagy kegyelme rajtad átragyog!

 

4. Jöjj az Úrhoz, jöjj az Úrhoz! Nála béke vár:

Életedbe új erőt hoz, Ő a nagy király!

 

 

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése