Istennek kell inkább engedni

 

M

indazt, amit olvasunk az áldozatokról, Isten mondta el Mózesnek (4Móz 29,12-40). Ezek nem Mózes agyából pattantak ki, hanem az élő Isten akarata volta. Mózes tovább adta, amit az Úrtól vett. Így tett Pál apostol is, amikor az úrvacsora igéit elmondta. Az Úrtól kapta, és tovább adta. Az Úr ma is ad annak, aki kér, aki üres kézzel áll elé. Adni annak lehet, akinek nincs, akinek üres a keze és átveszi, amit kap. Isten országa jellemzője, azért kapunk, hogy azt adjuk másoknak. Mondjuk el más keresőknek milyen az Isten, mutassunk rá Jézusra és mondjuk: az Isten olyan, mint Ő. Miért adta tovább Mózes az Úrtól kapott üzenetet? Azért, hogy megtartsák, aszerint éljenek. Isten szava örök. Minden elmúlik, de az ige megmarad örökké. Isten nem azért szól, hogy legyen egy más hang is körülöttünk, nem azért, hogy szórakoztasson, hanem azért, mert az Ő szava élet. Azért szól, hogy azt komolyan vegyük.

Megrendítő olvasni a hétnapos ünnepről. Hét napig együtt az Úrral. Olyan ez, mint egy Istentől elkészített hitmélyítő alkalom. De ezt az Úr szervezi meg. Ő a középpont. Azért vannak együtt, hogy Istennel legyenek. Egy héten keresztül átéljék jelenlétét és figyeljenek rá. Csodálatos. Mindez arra is rámutat, volt a szívekben vágy az Úrral lenni. Egy hétre minden mást félretettek, csak Isten volt velük. Se munka, se egyéb szórakoztató lehetőség nincs. Csak Isten, és az Ő szava.

Arra gondoltam, tudunk-e mi, így együtt lenni az Úrral? Csak Ő. Csak az ige. Mégpedig azért, hogy minél jobban megismerjem Őt. Mert hogyan akarom Őt szolgálni, ha nem ismerem, nem tudom mit is akar? Ha nem tudom, mit mond az Úr, akkor bajosan tudok az akarata szerint élni. A tanítvány pedig mindenben a Mester útmutatása szerint jár el. Meg kell tudakolnunk Isten akaratát. Az Úr Jézus többször egész éjjelt imádságban töltött, tudakozta az Atya akaratát. Akkor cselekedett, amikor az Atyától jelzést kapott. Mindig azt tette, amit Isten kijelentett Neki.

A hetet a nyolcadik napzáró ünnepe zárta le. Mivel ünnep, ez azt jelzi nem kényszerből voltak jelen. Ünnepeltek. Örültek Istennek. Az istentisztelet ünnep. Örülök, hogy az Úrral lehetek. Azért is jövök, mert a Vele való találkozás motivál. Aki azért vesz részt egy alkalmon, mert az Úr vonzza, az nem unatkozik, az nem alszik. Azt viszi az a vágy, hogy az Úrral legyen. Az még jobban meg akarja Őt ismerni.

Az apostolok tovább hirdetik Jézust, és az Ő neve által sok ember élete rendbe jön (ApCsel 5,17-32). Meggyógyulnak, és Krisztusban új életet nyernek. Szentlélek működik az apostolok által. A vezetők azonban nem örülnek ennek, irigyek az apostolokra. Azt látják, nem őket hallgatják, hanem ezeket az egyszerű embereket. Ráadásul olyan dolgok történnek, amik az ő működésük által nem történnek.  Nem örülnek, hogy emberek meggyógyulnak, és betagolódnak a társadalomba. Az ő gondjuk lekerül a vállukról, hiszen ezek az emberek már nem jelentenek terhet. Nem, ők már átveszik a terheket. Szolgálnak, és az életadó Krisztusra mutatnak. Csodálatos

Jó időszak érkezett a világba, Isten országa működik. Ennek örülni kellene, de mivel mindez nem általuk megy végbe, irigykednek. Bebörtönözik az apostolokat. Ez is a gonosz munkája, hisz pont segíteni kellene őket. Ahol az életek rendbe jönnek, ahol Isten lesz az Úr, ott támogatni kell a munkát. Ezek az emberek nem kértek pénzt, és semmi segítséget. Ezt a munkát Isten költségvetése alapján végezték. Mivel pénz nem kellett az emberek Megváltóhoz való vezetéséhez, csak engedni kellett volna őket szolgálni. Nem nagyszerű, amikor az Úr munkálkodik? Jó, amikor elér minket az evangélium. Ne akadályozzuk, hanem engedjük Isten munkáját. Arra van szükség, hogy az Úr cselekedjen, mert olyan területeket elér, amikhez nekünk nincs hozzáférésünk.

A vezetők nem élnek a lehetőséggel. Nem nyitnak a Szent Lélek előtt, hanem börtönbe vetik a tanítványokat. Meg akarják akadályozni Isten munkáját. Azt hiszik, tőlük függ ez. De, nem! Mulatságos, amikor az ember azt gondolja, megtilthatja Istennek, hogy cselekedjen. Istent nem állíthatjuk le, mert szeret, és azt akarja, hogy rendbe jöjjön Vele a kapcsolatunk. Gyógyuljon az életünk. Isten országa ma is erőben nyilvánul meg. Engedjük, ezt a megnyilvánulást!

Istent azonban nem lehet megállítani. Mert azt akarja, hogy Izráel fiai halljanak a Krisztusról. Még mindig lehetőséget kapnak. Így azután azt olvassuk, de Isten. A vezetők, vagy bármilyen emberek dönthetnek úgy, hogy nem kell nekik a Jézusról szóló jó hír, de Ő másképp cselekszik. Az ember bezár, megakadályoz, Isten pedig megszabadít, kinyitja a börtönök zárát. Mindez nagy örömhír. Isten a zárak kinyitója. Azt akarja, hogy börtöneinkből kijöjjünk. Ő nem akar senkit rabságban tartani. Kiáltsunk Hozzá, és mi is megtapasztaljuk, amikor reménytelennek látszanak a dolgok, Isten kinyitja a börtön ajtaját. Ez személyes életünkre is érvényes, amennyiben segítségül hívjuk, de érvényes az evangéliumra nézve is. Megnyitja az evangélium előtt az ajtókat. Ember nem zárhatja be azokat, mert az evangéliumnak ma is szólni kel. Ember, ne félj! Jézus a megoldás! Nézz rá, ha szabad akarsz lenni!

A főpap kérdő szavára a válasz: Istennek kell inkább engedelmeskedni, mint az embereknek. Mindezt úgy mondja Péter, hogy tudja, ennek a válasznak szenvedés lelhet a következménye. Azonban ő már nem önmagára néz, már nem fél a szenvedéstől, egyedül Istenre tekint. Tudja, hogy ebben a helyzetben egyedül Őreá kell hallgatni. Merjük vállalni Isten akaratát az emberek, vezetők véleményével szemben is.

Miért? Mert Jézus által van megtérés és bűnbocsánat. Erről mindenkinek hallani kell. Nincs más lehetőség, csak a Jézusba vetett hit. Isten Általa könyörül rajtunk. Vele indulhatunk új irányba.

 

 

Ébredj, bizonyságtévő Lélek!

 

1. Ébredj, bizonyságtévő Lélek! A várfalakra őrök álljanak, :/: Kik bátran szólnak harcra

készek, Ha éj borul le, vagy ha kél a nap. Hívásuk zengjen messze szerteszét, Az Úr-

hoz gyűjtve népek seregét!

2. Ó, bárha lángod fellobogna S ébredne föl sok nemzet fényinél :/: Ó, bár sok szolga,

sarlót fogva, Aratna, mígnem leborul az éj! Urunk, e roppant, ért vetésre nézz: A munka

sok, a munkás oly kevés!

3. Küldd útra hírnökid csapatját, És adj erőt onnan felül nekik, :/: Hogy veszni a pogányt

se hagyják, És szerteűzzék Sátán seregit. Országod jöjjön el minél elébb, Hirdetve

szent neved dicséretét!

 

 

Isten áldásával.