2011. május 8., vasárnap

Az Úr oltalma

F
olytatódik a tegnap megkezdett ószövetségi könyv olvasása (1Kir 1,38-53) amelyben azt látjuk, hogy amíg Adónijjá maga akarta megszerezni a trónt, addig Salamon nem tesz érte semmit. Ő meghallja az elhívást és alázattal elfogadja. Az Úr által elhívott királyt, az Úr papja és prófétája keni fel. A trónkövetelő magát kiáltja ki. Ez nagy különbség, mert Isten országában minden az elhívatáson alapszik. Az a legitim uralkodó, vagy akár tanítvány, igehirdető, és Jézus követe, akit az Úr elhívott. Első tanítványait is hívta: „Amikor Jézus továbbment onnan, meglátott egy embert ülni a vámnál, akit Máténak hívtak, és így szólt hozzá: Kövess engem! Az felkelt, és követte őt” (Máté 9:9). Az elhívás akkor válik érvényessé, amikor elindulok követni az Urat. Salamon nem magáról tesz bizonyságot, hanem mások jelentik ki az Úr előtt, hogy felismerték benne Isten kiválasztott szolgáját.
A felkenetés híre eljut Adónijjához, akit azonnal otthagynak a hívei. Amíg érdekük fűződik hozzá mellette állnak, itt láthatjuk meg a különbséget, amikor valaki egy ember híve, vagy az Úré. Nagy kísértés, hogy magunknak akarunk híveket szerezni és nem az Úr számára követőket hívni. Ha magunkhoz csábítjuk és kötjük az embereket, mi is úgy járhatunk, mint Adónijjá. Magunkra maradunk, mert egyszer valaki többet fog ígérni.
Kiemelném még, hogy amikor Adónijjá maga marad, látja a veszélyt és az oltárnál keres oltalmat, Salamon pedig kegyelemben részesíti. Az oltár szarva a keresztre irányítja figyelmünket, életünk válságában, vétkeink alatt rogyadozva menjünk a kereszthez, onnan árad ma is az Úr kegyelem. A kegyelem, mindig az Úrtól való újrakezdés lehetőségét jelenti, de ezzel élni kell.
A Római levélben (10,6-13) Pál apostol kifejti az Úrról való hitvallás szükségességét. Ha nem valljuk meg, hogy számunkra Jézus Úr, akkor csak elméleti a hitünk. Mert amikor kimondom, hogy számomra Jézus Úr (Kürios), akkor azt mondom el, hogy Ő az életem Ura és parancsolója. Mert az Úr kifejezés azt jelenti, hogy amit a Gazdám mond, azt teszem. Jézus halálból való feltámadását ha  hittel megvalljuk, azt fejezzük ki, hogy számunkra Jézus, élő valóság. Győztes Úr, Aki fölött nincs a halálnak hatalma. Ezért aztán, aki hittel fordul Hozzá, az soha nem vall szégyent, nem éri csalódás. Csodálatos ígéret, aki segítségül hívja az Úr nevét, az üdvözül. De csakis az Úr által van üdvösség, Ő elvégezte a kereszten bűneinkért az áldozatot, a mi részünk a segítségül hívás. Nekem kell odafordulni Jézushoz, és kérni, hogy könyörüljön rajtam.


Vágyom melletted élni, Jézus

Vágyom melletted élni, Jézus.
Csendben Veled beszélni, Jézus.
Békét, üdvöt remélni, Jézus,
Segíts, hogy úgy legyen!

Vágyom utadon járni, Jézus,
érted küzdeni bátran, Jézus,
Gyáván meg nem hátrálni, Jézus.
Segíts, hogy úgy legyen!

Vágyom jobbodnál állni, Jézus,
Fénylő orcádat látni, Jézus,
Téged örökké áldni, Jézus,
Segíts, hogy úgy legyen!

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése