Kimeríthetetlen gazdagság

S

alamon gazdagságának leírásában Isten áldását mutatja be a szentíró, amellyel elsősorban az Istenhez való tartozásukat akarja kifejezni. Mindezzel rámutat, hogy a király és ország pompája Isten kegyelmének az ajándéka. Mindezt nem Salamon szerezte, hanem kapta Izráel Istenétől.

Bölcs Salamon pazar trónt is készíttetett, amelynek oldalán és a lépcsői mellett oroszlánalakok fejezték ki az erőt és a szimbólumot, amelyet Isten gyermekei, az általa kiválasztott és felkent király képvisel ebben a világban. Az oroszlán az erő és a hatalom szimbóluma, amely nemcsak Salamon nagyságát hivatott szimbolizálni, hanem előre mutat Júda oroszlánjára, Jézus Krisztusra. Ő az oroszlán, Aki győzött ott, ahol az ember kudarcra van ítélve. Győzött a bűn és a halál, a gonosz minden erői felett. Márk evangéliumának is az oroszlán a szimbóluma, amellyel rámutat arra, hogy Jézusban érkezett világunkba az igazi erő és hatalom. Olyan erőt és hatalmat képvisel Jézus, amely nem rombol, nem leigáz, hanem épít, gyógyít és felszabadít. Erre az erőre és hatalomra van nekünk is szükségünk, mert nélküle csak rombolni és pusztítani, sebeket okozni vagyunk képesek. Az Ő ereje azonban minden sebet begyógyít és képessé tesz az önmagunk feletti győzelemre is.

A trónhoz vezető hat lépcső hatos számának is van üzenete. Azt mondja számomra, hogy a hatos számmal Salamon megvallja, látja hol a helye és minden hatalma és gazdagsága mellett is tisztában van azzal, hogy ő is halandó, ő is csak ember. A hat az ember száma, Istené a hét, tehát a hat lépcső kifejezi Salamon alázatát és rámutat arra, hogy a hat eggyel kevesebb, mint a hét. Tehát ő soha nem érhet fel Isten szintjére. Jó ezt nekünk is látni és alázatos szívvel elfogadni, mindig ember maradok, mindig kevesebb leszek Istennél, Hozzá én nem nőhetek fel. Megismerni is csak akkor tudom, ha Ő jön el hozzám, ha leereszkedik az én szintemre. Ezt tette meg Jézusban, általa emberi formában, emberi nyelven közelít és szólít meg bennünket. Ezért azután képesek lehetünk meghallani Urunkat. Jézust úgy mutatja be a Szentírás, mint Emberfia, mert Ő több mint ember, Ő Isten Fia is.

Az Úr Jézus is megemlíti Salamon gazdagságát, de rámutat, hogy Isten gyermekeinek nagyobb gazdagsága és biztonsága van, mint amit Salamon tudott népének nyújtani. „Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is? Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek? Ne aggódjatok tehát” (Máté 6,25-31 Azt üzeni Urunk ezáltal, hogy ne Salamon, a világ gazdagsága és ragyogása vonja magához a tekintetünket, hanem a természet világa, annak gazdagsága, és a madarak mennyei Atyjuk iránti bizalma. Atyánk nagyon gazdag, kimondhatatlanul gazdag, és aki az Ő fennhatósága alá, az Ő országába tartozik, nem kell aggódnia, se félnie, mert az Atyának gondja van rá. Csak bízzuk magunkat teljes szívvel az Atya kezére.

Bármilyen nagy is volt Salamon országának gazdagsága mindez eltörpül Isten országa gazdagsága mellett.

Pál apostol folytatja a köszöntéseket, szinte nem is tud a végére érni, mennyi testvért ismer pedig nem is járt még Rómában (Róma 16,11-20). Tudunk-e mi testvéreket felsorolni és kiemelni Isten előtti értéküket. Mindig Pál apostol és az ő munkássága van a szemeink előtt és most kiderül, hogy mennyi áldott eszköze volt az Úrnak rajta kívül is. Ezek m ind Pál árnyékában húzódtak meg, tudtak másodikak lenni, és csendben végezni feladataikat. Mert bár árnyékban voltak, mégis fontos láncszemet képviseltek Isten országában.  Talán úgy érezzük, mi is árnyékban vagyunk, kevesebb fény hull ránk, nem kapunk elég elismerést, mert valaki más jobban látszik, mint mi. Lássuk meg, hogy elrejtve is fontosak vagyunk Urunknak, mert a magunk helyén olyan munkát bízott ránk, amit csak mi végezhetünk el. Ezt látva vessük el magunktól a keserűség tövisét, és hálát adva szolgáljuk tovább Urunkat.

A szent csók a Krisztusban való összetartozást, a megbocsátást és az egymás elfogadását fejezi ki. Krisztusban válunk képessé megbocsátani a vétkeket és elfogadni egymást.

Pál azt kéri imádságában, hogy a római gyülekezet tagjai jussanak el a hitnek arra a fokára, amelyben képesek a jóra és képtelenné válnak a rosszra. Természettől fogva inkább a rosszra vagyunk hajlamosak, és nem a jóra, a jót Krisztus munkálja ki a szívünkben. Krisztusban növekedve nyerhetjük el azt a bölcsességet, amelyik a jót, az Isten akarata szerintit képes választani.

Áldjad, én lelkem, a dicsőség

1. Áldjad, én lelkem, a dicsőség erős királyát! Őnéki menynyei karokkal együtt zengj hálát! Zúgó harang, Ének és orgonahang, Mind az ő szent nevét áldják!

2. Áldjad Őt, mert az Úr mindent oly szépen intézett! :/: Sasszárnyon hordozott, vezérelt, bajodban védett. Nagy irgalmát Naponként tölti ki rád: Áldását mindenben érzed.

3. Áldjad Őt, mert csodaképpen megalkotott téged, :/: Elkísér utadon, tőle van testi épséged. Sok baj között Erőd volt és örömöd: Szárnyával takarva védett.

4. Áldjad Őt, mert az Úr megáldja minden munkádat, :/: Hűsége, mint az ég harmatja, bőven rád árad. Lásd: mit tehet Jóságos Lelke veled, És hited tőle mit várhat.

5.      Áldjad az Úr nevét, Őt áldja minden énbennem! :/: Őt áldjad, lelkem, és Róla tégy hitvallást, nyelvem! El ne feledd: Napfényed Ő teneked! Őt áldjad örökké! Ámen.

Isten áldásával.