Másokat elindító élet

A

zt olvassuk Igénkben (1Kir 10,1-13), hogy Sába királynője hallotta hírét Salamonnak, kíváncsi lett rá és eljött Izráelbe, hogy találkozzon vele. Tehát Salamon életének, munkásságának híre ment kora világában, pedig akkor nem volt olyan szinten a média, mint ma. Híre annak megy, aki csinál valamit. Salamon rendkívüli dolgokat vitt végbe. Hatalmas épületkomplexumokat alkotott a templom és a királyi palota objektumaiban.  Rendkívüli volt, mert egy kis ország királyaként, kevés emberi és természeti lehetőségek birtokában vitte ezeket végbe. Így azután felfigyeltek rá. Fontos látni, hogy a hírek nem pusztán Salamonról szóltak, hanem Úr nevéről is. Vagyis ezek a hírek bizonyságtételként mentek tovább, aki látta mi folyik Salamon országában, felismerte, hogy mindezen nagyszerű dolgok mögött Isten áll, az élő Úr, Aki valóság. Ez a lényeg, Isten valóság, akinek van szava hozzánk, Akivel számolni kell, Aki kiválaszt magának és feladattal bíz meg, és értelmessé teszi életünket.

Sába királynőjét a meghallott hír mozgósítja, komolyan veszi a bizonyságtételeket és elindul megnézni, hogy úgy vannak-e a dolgok. Mi is hallunk bizonyságtételeket, de elindítanak-e, komolyan vesszük-e amikor valaki elmondja, mit tett Isten az életében és elindulunk-e Úr felé?  De azt a kérdést is fel kell tenni, hogy mi, akik keresztyének vagyunk életünk által elindítunk-e másokat a Király, Jézus felé? Az életem akkor indít másokat, ha előbb én is elindultam, ha már én magam is felkerestem Jézust. Úgy, mint a vérfolyásos asszony aki, amikor hallott Jézusról elindult Hozzá, azzal a hittel, hogy elég, ha csak a ruhája szegélyét megérintem, és akkor meggyógyulok.

Sába királynője megpróbálja Salamont, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy azért kérdez, mert meg akarja ismerni bölcsességét. Ez pozitív hozzáállás, azért jövök, hogy megbizonyosodjam az Úr hatalmáról. Személyen is meg akarok győződni mindarról, amit felőle hallottam. Az Úr Jézushoz jöhetek kérdéseimmel is, sőt láttuk Márk evangéliumából, hogy még a rosszindulatból kérdezőknek is felelt. Őket sem hagyta válasz nélkül.

Salamon nem félt a királynő kérdéseitől, nem tartotta azokat támadásnak vagy rosszindulatnak, hanem szívesen és jóindulattal válaszolt rájuk.

Mi nem szeretjük a kérdéseket, félünk tőlük, miért?  Mert nem igazán ismerjük az Igét, Isten országát. Meg kel tanulnunk kérdésekre válaszolni, a keresők előtt feltárni Isten országa titkait, megkeresni az élet kérdéseire az Ige feleletét. Mert Istennek van felelete kérdéseinkre, életünkre.

 Be kell mutatnunk Isten országát, jól kell bemutatnunk. Sába királynőjének elállt a lélegzete, amikor megismerte Salamon országának a rendjét. Salamon úgy mutatta be az országot, hogy a látogatók Isten hatalmával szembesültek. Mi is az Ő országát képviseljük, de vajon látják-e általunk a sok gazdagságot. Amikor valaki személyesen találkozik Jézussal azt éli át, amit ez a királynő, felét sem mondták el nekem.

Pál még nem járt Rómában, egyelőre nem tudja mikor fog az utazási terve megvalósulni, de vannak más testvérek, akik abba a gyülekezetbe készülnek (Róma 16,1-10). Az apostol levele végén felkészíti a római gyülekezet tagjait ezeknek a testvéreknek, szolgálattevőknek a fogadására. Ő ezek közül többeket személyesen ismer, így azután meleg szavakkal ajánlja őket, kiemeli pozitívumaikat. Mindegyik személyről tud pozitívet, megbecsülni valót írni. Egyetlen rossz szó és rossz tulajdonság nem hangzik el, pedig biztos azoknak is voltak hibái. Pál azonban Jézus Krisztus szemével látja őket. Bizony szégyenkeznünk kell az apostol mellet, mert mi sokkal hamarabb tudunk rosszat mondani, mint jót, még azokról is akik együtt élnek, szolgálnak velünk. Mintha a rossz meglátására lennénk beállítva. Szükségünk van szemeinknek Jézus általi megtisztítására, hogy a jót az előrevivőt vegyük észre, és tegyük szóvá.

Mindenkit Krisztuson keresztül lát, mert ezeknek az élete el van rejtve a Krisztusban. Rossz hasonlat, de talán így látja majd az ítéletkor is az Atya a mindenkori tanítványok életét. Mindaz, ami a bűnből való eltakartatik Jézus vére és lénye által, és nem lesz más látható csak a Fiú élete, a tőle kapott új természet.

Lelkem drága Jézusa, Hozzád hajt a félelem

1. Lelkem drága Jézusa, Hozzád hajt a félelem, Míg üvölt a habtusa, S nő a vész a tengeren, Rejts el, rejts el, itt ne hagyj, Míg eláll a fergeteg; Biztonságos révet adj, S majd fogadd el lelkemet.
2. Nincs nekem más enyhelyem, Szívem Téged hív s keres, Ó, maradj itt, Mesterem, Őrizz, adj erőt, szeress! Véled állom a vihart, Hit s erő Te vagy, Te Szent, Szárnyad árnyával takard Fejemet, a védtelent.
3. Csak Te kellesz, én Uram, Benned mindent meglelek; Támogasd, ki elzuhan, Gyógyítsd meg, ki vak s beteg. Szent szavadra hallgatok, Tévedés az én bajom, Én hamisság s bűn vagyok, Te igazság s irgalom.
4. Kegyelem vagy, égi jó, Mely minden bűnt eltörül, Hagyd, hogy gyógyító folyó Tisztogasson meg belül. Élet-kút vagy, lüktetés, Vízmerítni drága hely, Ó, buzogj fel bennem és Öröklét felé emelj.

Isten áldásával.