Az Ő nevében

 

M

ivel összecserélődtek az igék, és tegnap írtam a mairól, ezért most a tegnapira tekintünk vissza (3Móz 26,40-46). Az előzményekben olvastunk Isten hűségéről, és megtapasztalt áldásairól. Majd arról, ha hűtlenné válnak, és nem hallgatnak az Úrra, annak meglesz a következménye. Isten megítéli őket. Az ítéletes események is azért történnek, hogy visszaforduljanak Őhozzá. Isten népének az Úrral való kapcsolatban teljesedik ki az élete. Addig lesz világosság, amíg Őtőle kapja az olajat. Amint eltávolodik Tőle, kimerül, elveszti fényét. Ez a világ megkísérti az Úr gyermekeit, vonzza őket, és vannak, akik azt gondolják, ha nem hallgatnak Istenre, akkor is boldogulnak. Azonban az Úr rámutatott, Nélküle hiába minden erőfeszítés. Bár meglátnánk ezt ma is, és teljes szívből kiáltanánk Hozzá. Az igazi segítség, és életmegoldás Tőle érkezik.

Az ítélet egyik formája a fogság. Idegen népek fogják elhurcolni őket, de az Úr ott is velük lesz. Ő soha nem hagy magunkra. Az idegen földön is felkínálja kegyelmét, szabadítását. Velük lesz, mert a maguk erejéből soha nem tudnának szabaddá lenni. Aki rabbá vált, annak szabadításra van szüksége. Azért jött el az Úr Jézus Krisztus, hogy kiszabadítson a jelenlegi gonosz világ hatalmából. Nincs más megoldás csak Ő.

Azonban nem arról van szó, hogy az Úr utánuk megy és megszabadítja őket, hanem ennek az ideje, és megvalósulása tőlük is függ. Megvallják bűneiket, amelyet az Úr ellen elkövettek. Nemcsak sajátjukat, hanem az atyáikét is. Ezzel az ige rámutat, meg kell látni, nyomorúságos életünkért nem Isten, és nem is a másik ember a felelős, hanem mi magunk. A legtöbbször mást teszünk felelőssé. Mindig kell egy bűnbak, akit lehet okolni, akin keresztül elháríthatjuk magunkról a figyelmet. Ma nagyon jól lehet ezt látni, kell valaki, akit felelőssé lehet tenni, akit hibáztathatunk. Azonban ez rossz irány, mert az igazi változás akkor megy végbe, ha meglátom, én vagyok a hibás. Ha végre nem mást okolok, hanem odavetem magam bűnbánattal az Úr lába elé.

Igénk arra is rámutat, hogy a nehéz élethelyzettel, itt a fogsággal Isten a bűnbánat, a személyes felelősség útjára kíván terelni. Felhasználja az elhurcoltatást, a szabadságban való korlátozást, a magunkba szállásra. Arra, hogy végre teljes szívből kiáltsanak Hozzá, és senki mástól ne várjanak segítséget, csak egyedül Őtőle. Mostani helyzetünket is arra használja fel az Úr, hogy tekintsünk magunkba, lássuk meg, hogy elfordultunk Tőle. A magunk útját jártuk, de most még van lehetőség visszatérni Hozzá.

Amikor megvallják bűneiket, Isten is megemlékezik róluk, az őseikkel kötött szövetségről. Megemlékezik az Úr a Krisztusban kötött szövetségről, és Őérte kínálja kegyelmét. Krisztusban újra kezdhetjük az életet. Újra Vele. Azt jelenti ez, hogy most már az Ő vezetése alatt élünk. Az Ő szavához igazodunk.

Az Úr Jézus búcsúzik tanítványaitól, és hatalmas távlatot nyit meg előttük (Jn 14,12-14). Amikor az ember olvassa, beleremeg. Ilyen dolgok történhetnek általunk? Nemcsak valami kis érzelgős vallási közösség, hanem nagy tetteket végrehajtó, bizonyságtevő csapat leszünk? Hatalmas ígéret, de ha magunkra tekintünk, azt kell mondani, ebből nem sok látszik ma. Miért? Mintha nem is vennénk komolyan, hogy amit mond az Úr, nekünk is szól. Igen, a mindenkori tanítványoknak mondja mindezt. Azoknak, akik mindennél jobban szeretik Őt, és mindent maguk mögött hagyva, Őreá bízták magukat. A tanítványság cselekvő erő. Ebben a világban megnyilvánuló hatalom. Ami nem elnyomja, kizsákmányolja, tönkreteszi a másikat, hanem ellenkezőleg, segíti, talpra állítja, és az Úr, gyógyító, szabadító erejét közvetíti a másik ember felé.

Aki hisz bennem, mondja az Úr, tehát nem lehet leutánozni Őt, aki hisz Őbenne, azt teszi képessé nagy dolgok megtételére. Miért? Mert a tanítványok, a hívők Őt képviselik a világban. Róla teszünk bizonyságot, Őt és az Ő országát mutatjuk be az embereknek. Meg kell látniuk, milyen is Isten országa. Jézus tetteit cselekedni azt is jelenti, meg kell mutatni, hogy valóban minden lehetséges Istennek, és annak, aki hisz. Az emberek sok nyomorúsággal, a bűn erejével találkoznak a világban. Megromlott a világ és ebből fakadóan annyi, de annyi nyomorúság található. Sok ember el van keseredve, mert nem lát reménységet, nem lát kiutat. A tanítványok feladata, hogy felmutassa Isten hatalmát. Van kiút a Benne való hit által. Isten számára semmi sem lehetetlen. De vajon be tudjuk ezt mutatni? Ma is az Úr neve jelent reménységet a kétségbeesett embereknek? Őreá mutatunk és Hozzá hívogatunk? Vagy az emberek által kínált segítségben bizakodnak az emberek? Látják e mindezt ma a tanítványok életében? Vagy a hívők is tehetetlennek bizonyulnak?

Az Úr azt ígéri, hogy aki hisz Benne az is cselekszi azokat, amiket Ő cselekedett. És ő nem vezet félre. Miket cselekedett Ő? Bizony, ha belegondolunk, megborzongunk, hisz betegeket gyógyított, megkötözötteket szabadított, és ez ránk is érvényes lenne. Inkább gyorsan elhárítjuk, ez ma nem érvényes, mert ha komolyan vennénk, szembesülni kellene gyenge és erőtlen hitünkkel. Bűnbánattal kell megvallanunk, hogy mi igazán nem tesszük azt, amit Ő tett. Bezárkózunk, magunkat féltjük, és nem mutatunk rá, a minden nyomorúság felett erővel rendelkező Úr Jézusra. Nem látszik az életünk által Isten országának ereje. És az Úr még fokozza is, amikor így szól: „sőt azoknál nagyobbakat is tesztek.” Hát, ha még arra sem vagyunk képesek, amit Ő tett, akkor mi lehet a nagyobb tett? A tanítványok is pünkösd után értették meg, hogy a Szent Lélek tette őket képesség az Úr tetteit cselekedni. Általuk áradt bele a bűnös világba Isten kegyelmének folyója. És amerre jártak mindenütt megelevenedtek az emberek. Újjá lettek kegyelemből, gyógyultak, szabadultak, új közösség, az egyház jött létre. Isten ereje ma is Szent Lelke által munkálkodik a tanítványokon keresztül. Képessé tesz hatalmas bizonyságtételre, és nagy dolgok megtételére. Képessé tesz olyan dolgokra, amikről nem is gondoltuk, hogy megtudjuk tenni. Általunk is rendbe jöhet emberek élete Istennel. Megtapasztalhatják bűneik bocsánatát, és új teremtésé lehetnek. Ma is gyógyulhatnak betegek, és jelenthet reményt a reménytelenségben Jézus neve.

Hogyan valósulhat meg mindez? Imádság által. Kérhetünk az Úr Jézus nevében. Csodálatos az Ő neve, hatalmas erő van Benne, és garancia is. Jézus neve garancia, ha Őreá hivatkozunk, az Atya meghallgat, és meg is teszi, amit kérünk. Miért? Mert Jézus kiengesztelte Őt a kereszten halála által. És amikor az Ő nevében megyünk Hozzá, akkor Ő nem minket, nem a bűneinket, hanem a Fiú engedelmességét, áldozatát látja. Jézus keresztjéért Isten megkönyörül.

Nagy lehetőség van a kezünkben, de élünk is vele. A lehetetlennek látszó dolgokat Elé visszük? Kérünk nagy dolgokat Jézus nevében? Határozott ígéret, ha valamit kértek az én nevemben, megteszem azt. Kérünk? Mert Ő nemcsak mondja, hanem valóban meg is teszi. Kérjük az Ő beavatkozását, kérjük, hogy könyörüljön rajtunk, és adjon Őhozzá való fordulást. Ebben benne van, hogy személyesen kell kérnem, és aki kér, az mind kap. Kérjük és várjuk Tőle a járványból való szabadulást. Kérjük, hogy ezt használja fel sokak megtérésére. Ő biztat a kérésre, éljünk vele, próbáljuk ki!

 

ADJ ÚJ ERŐT, URUNK

 

1.  

Adj új erőt, Urunk, ó, nyújtsd ki szent kezed,

Igéddel ébressz holtakat, szívünkbe’ gyújts tüzet!

Adj új erőt, adj új kegyelmi fényt,

Tiéd legyen a tisztelet, az áldás a miénk!

2.  

Adj új erőt, Urunk, az álmot űzzed el,

Mécsünknek pislogó tüzét Lelked gerjessze fel!

Adj új erőt, adj új kegyelmi fényt,

Tiéd legyen a tisztelet, az áldás a miénk!

3.  

Adj új erőt, Urunk, gyógyírt vár a beteg,

Éhségünk, szomjunk csillapítsd, töltsd ránk Szentlelkedet!

Adj új erőt, adj új kegyelmi fényt,

Tiéd legyen a tisztelet, az áldás a miénk!

4.  

Adj új erőt, Urunk, egész világ előtt,

Hogy megjelentsük szent Neved, s legyen Tiéd a föld!

Adj új erőt, adj új kegyelmi fényt,

Tiéd legyen a tisztelet, az áldás a miénk!

Isten áldásával.