Várj!

 

I

zráel már a második esztendejét tölti a pusztában, tehát nem nyílegyenes az út az ígéret földjére (4Móz 9,1-14). Nem történik meg azonnal a honfoglalás. Miért, Mert Isten felkészíti őket az új életre. Nem pusztán honfoglalásról van szó, hanem arról, hogy ott majd másként fognak élni, mint eddig. Isten népe vonul oda be, akik majd világítani fognak. Az életük beszél majd Istenhez tartozásukról. Ezért Isten elmondja nekik hogyan is éljenek majd az országban. Mondhatnánk azt is, edzőtáborban vannak. Itt ismerkednek meg Isten elvárásaival és sajátítják el mindazokat az ismereteket, amelyek szükségesek lesznek. A hívő életet nem mi találjuk ki, hanem az Úr tanítja azt meg. Azért adta ide a Szentírást, hogy belőle tanuljuk az Isten országa dolgait. Maga az Úr készít fel minket. A szabadítás után edzőtábor, lelki és szellemi felkészülés. A tankönyv az ige, az edző pedig maga az Úr Jézus Krisztus. Ő olyan edző, Aki bemutatja a gyakorlatokat. Maga is megéli mindazt, amit kér tőlünk.

Mózes segít a tanításban, ő tolmácsolja Isten akaratát. A hegyen átvette és folyamatosan ismerteti meg vele Izráelt. Bizony ez időigényes, vannak dolgok, amiket közben el is kell készíteniük. Olvastunk a szentsátor felállításáról, berendezési tárgyaik elkészítéséről.  Mindez időbe kerül, és az Úr dolgait igényesen kell elkészíteni. Minden a Teremtő és Megváltó Istenről fog beszélni.

Van amit nem ért azonnal Mózes sem. Nem ad mindjárt választ a kérdezőknek. Nem állítja be úgy, hogy ő mindent tud, hanem rámutat, Ő is Istenhez fordul, Tőle kapja az eligazítást. A kérdezőknek üzeni, várjatok! Nincs azonnal válasz, várni kell. Mennyire nem szeretünk várni. Azonnal akarjuk a válaszokat. Isten azonban nem igazodik a mi tempónkhoz. Nincs azonnal válasz, és ezzel megtanít várni. Nem könnyű lecke, de meg kell tanulni. Miért? Mert még Mózesnek is időre volt szükség Isten akaratának a megértéséhez. Így nekünk is várnunk kell. Azt is magában foglalja ez, hogy időre van szükségünk, amíg megtaláljuk az Úr válaszát. Mivel mi az igéből nyerjük a választ, időbe telik, amíg meglátjuk, mit mond az Úr. Tehát nem felcsapom, a Bibliát rámutatok, egy helyre és meg van a válasz. Nem! Olvasom az Úr szavát, figyelek és várok. Isten szól, de a maga idejében. Ha nincs válasz azonnal, az azt jelzi, várj! Keress még jobban engem. Légy csendben!

És nemcsak a válasz érkezésére kell várni, hanem annak megértésére. Mert az igében sok mindenre adott a válasz, de meg kell értenem, hogy rám nézve mit jelent. És ez a lényeg. Nem elég általánosan érteni az igét, hanem azt keressük, mit jelent az én életemre nézve? Mit mond nekem az Úr? Mi a terve velem? És ezt is meg lehet érteni, mert Isten nem hagy kétségek között. Azért lett az Úr Jézus Krisztusban emberré, hogy ezt lehetővé tegye, és segítsen benne. Ahogyan Mózes, addig mi se lépjünk, amíg meg nem értjük, az Úr akaratát.

Az Úr Jézus Krisztus főpapi imáját olvashatjuk, és általa az Úr Lényébe kapunk betekintést (Jn 17,1-5). Feltárja a szívét az Atya előtt. És ebből megtudjuk, ha eddig nem láttuk volna meg, azt a harmonikus kapcsolatot, ami köztük van. Igyekezzünk mi is hit által ilyen jó kapcsolatra az Úrral, és építsünk egymás felé is ilyen kapcsolatot.

Ennek a jó kapcsolatnak az alapja a fölfelé tekintés. Mindig az Atyára figyel az Úr. Nem a vezetőkre, nem a politikai történésekre, hanem mindig Istenre néz. Jézus mindig az Atyához igazodik. Ezzel példát mutat nekünk. Elmondja, mindig Istenre nézzünk. Bármilyenek legyenek a körülményeink, akár forrjon körülöttünk a levegő, ne a félelem vezessen, és ne is az emberi döntések. Jézus élete nem az emberi döntésekre adott válasz, hanem az Atya akaratának a meg cselekvése. Nem a környezethez igazodik. És ez most jól látható. Júdás már elment, és elárulta Jézust, és Ő tisztában van azzal, ami készül, és nem erre reagál. Nem a közelgő eseményekre figyel. Most is Istenre néz.  Nem az a lényeg, mit készülnek tenni a nép vezetői, hanem az, mit akar az Atya. Mi is mindig arra figyeljünk, mit akar a mi Urunk? Ne a világnak akarjunk mindig válaszokat adni, hanem a mi Urunk kérdéseire igyekezzünk megfelelni. A mi életünk gyakran a világ történéseire való reakció. Azt figyeljük mit mondanak körülöttünk, és azokra igyekszünk válaszolni. Gyakran maga a világ késztet arra, hogy reagáljunk. Azonban nekünk mindig Istennek és nem a világnak kell megfelelni.

Eljött az óra, tudja, és nem tér ki előle. Elébe megy, pedig azt is tudja, hogy ez mit jelent.  Nem azt, amit a tanítványok gondolnak. Nem hatalomátvétel következik.  Nem arról lesz szó, végre meglátják kicsoda Jézus, és átadják Neki a hatalmat. Erről szó sincs. Az Ő megdicsőülése a kereszten megy végbe. Állami kitüntetése a töviskorona. És Ő bátran megy mindezek elébe. Miért teszi ezt? Örök életet adjon mindazoknak, akik ezt készek elfogadni Tőle. Kegyelemből adja, nem érdemeink elismeréseként, hanem azért, mert azt akarja, hogy éljünk. Amit érdemlünk, azt Ő maga hordozta el. A kereszt és a töviskorona az én jutalmam. De Ő azt mondta, menj, légy szabad, és átvállalta a szenvedést és a halált. Én pedig most már kegyelemből egy újfajta életet élhetek. Hálás a szívem, hogy Ő kifizette az árat, és most már Őt igyekszem szolgálni. Neki élek, akaratához igazodom.

Mit ad? Örök életet hit által. Érdekes. Nem nagy pozíciót, csodás anyagi lehetőséget, hanem örök életet. Mire vágyakozom? Mit várok Tőle? Az örök élet pedig, hogy megismerjék Őt, az egyedül élő Istent, és a Jézus Krisztust. Ez a cél, megismerni Istent. Csodálatos, ismerem Őt? Ez vezérel engem? És az a vágyam, hogy másokkal is megismertessem? A legfontosabb dolog ezen a földön, Isten megismerése. Őt megismerve ismerjük meg magunkat is. Az Úr Jézussal való találkozás nélkül nincs igazi önismeretünk sem. Péter is Jézussal találkozva, hatalmát megtapasztalva mondta ki: bűnös ember vagyok.  Jézus Lénye az igazi tükör, csak Benne láthatom meg magamat olyannak, amilyen vagyok. Jézuson kívül minden tükör, minden vélemény torzít. Hamis képet mutat. Elhiteti velünk milyen jók és nagyszerűek vagyunk. Amikor a világ dicsér, ilyen torzképet mutat. Ne neki, hanem az Úrnak, az igének higgyünk. Mert Ő azért mutatja meg a valóságot, mert meg akar gyógyítani. Új és örök élettel kíván megajándékozni.

 

 

Várj ember szíve készen!

 

1. Várj ember szíve készen! Mert jő a Hős, az Úr, :/: Ki üdvösséged lészen Szent győz -

tes harcosúl, Fényt , éltet hozva jő, Megtört az ősi átok: Kit vágyakozva vártok, Betér

hozzátok Ő.

2. Jól készítsétek útát! A Vendég már közel! :/: Mi néki gyűlölt, útált, Azt mind vessétek

el! A völgyből domb legyen, Hegycsúcs a mélybe szálljon, Hogy útja készen álljon, Ha

Krisztus megjelen.

3. Az Úr elé ha tárod A szív alázatát, :/: Őt nem hiába várod: Betér hozzád, megáld. A

testi gőg: halál! De bűnödet ha bánod, Szent Lelke bőven árad, S a szív üdvöt talál.

4. Ó Jézusom, szegényed Kér, vár, epedve hív: :/: Te készítsd el: tenéked lesz otthonod

e szív. Jer hű szívembe hát! Habár szegény e szállás, De mindörökre hálás, Úgy áldja

Krisztusát.

 

 

Isten áldásával.