Bízzatok!

 

Á

ron megkapja feladatait, most a mécseket kell felraknia, mégpedig úgy, hogy a mécstartó elé világítson (4Mózes 8,1-26). Fontos a mécstartó, mert a világosságot jelzi, rámutat, Isten a világosság. Világosság nélkül nincs élet. Fontos, hogy ez tudatosuljon, és ahogy a mécsesnek állandóan égnie kell, úgy kell Isten világosságának is az életünkbe világítania. Oda kell figyelnünk, hogy a lámpás mindig világítson. Akkor világít, ha ügyelnek rá, ha cserélik a mécseket. Az Úrral való kapcsolatunkra is ügyelni kell, oda kell figyelni, hogy mindig égjen a lámpa. Ne engedjük, hogy elfogyjon az olaj. Mikor nem fogy el? Nem akkor, ha nem ég, hanem ha időben pótoljuk. Az olaj, ami a lámpát táplálja az ige. Így azután mi tehetünk azért, hogy az ige mindig élő legyen, világítson. Minél többet foglalkozunk vele, annál erőteljesebbé lesz az életünk.

Jó látni, hogy a mécsestartó ötvösmunka, vagyis kézzel készítették. Ez mutatja a foglalkozást a törődést. Az Úr szava szerint készítették, de szívből. Mindig az a lényeg, hogy amit az Úrnak teszünk, azt szívből tegyük. Benne legyünk mi is. Nemcsak hogy, szívből készül a mécsestartó, hanem valóban az Úrnak, hálából. Ez nem kötelességből készül, nem azzal a lelkülettel, hogy muszáj megtenni, csak legyek már túl rajta. A hívő élet hálás szívből fakad. Nem akarom, nem letudni akarom, ami ebből fakad, hanem minden az én hálás szívem ajándéka.

Az Úr a lévitákat magának választotta a többi törzs közül az elsőszülöttek helyett. A léviták szolgálata váltja meg az elsőszülötteket. Ez nagyszerű kiváltság. Nem nyűg. Istent szolgálni hatalmas megtiszteltetés. Átélhetem, hogy az Úr rám bízza a Róla szóló üzenetet. Isten igénybe veszi az életemet, rajtam keresztül is meg tud nyilvánulni, el tud embereket érni. Kimozdít a magam helyéről, és beállít a szolgálatba. Máté nem a helyén volt, nem vámszedőnek választotta ki az Úr, de eljött Jézus, és oda teszi, ahová való, ahol a helye van. Az Úr nem hagy elkallódni, visszahelyez oda, ahol a helyünk van. Mert mindnyájunkat a Vele való kapcsolatra teremtett. Mi ebből kiléptünk, megszakadt a kapcsolat, de az Úr Jézus ezt helyreállítja. Amikor halljuk a hívását induljunk követni Őt!

A léviták az Úréi, szolgálatukat azonban megtisztulás után tölthetik be. Bűnös ember nem szolgálhat, aki az Övé, azt az Úr megtisztítja. Mindez azt jelzi, hogy aki Istennek szolgál, az nem járhat tovább a bűn útján. Tudatosan nem élhet bűnben. A megtisztulás fontos része a bűnért való áldozat. Kifejeződik ebben, hogy bűnös vagyok, Isten kegyelmére szorulok. Az áldozat nemcsak a bűnre mutat, hanem a kegyelemre. Nyilvánvalóvá teszi, Isten kész megbocsátani. Az áldozat az Úr Jézus, Őérte kész Isten megbocsátani. Őreá vetette minden bűnünket, vére által megtisztít, és így válunk alkalmassá a Neki való életre.

Az Úr meghatározza a szolgálati időt, odafigyel rá, hogy a fiatal is szolgálhasson. Jó látni, Isten mindenkire odafigyel, nem engedi, hogy az idős miatt ne legyen helye a fiatalnak, ne tudja élete javát az Úrnak felkínálni. Azonban az idős lévitát sem teszi félre. Ha már nem is teljesít szolgálatot, de segíthet. Segítheti a fiatalabbat. Mondhatjuk úgy is, az a feladata adja át tudását, tapasztalatát. Szükség van a tapasztalatokra. Ne tartsuk meg magunknak, amit a hívő életben megtanultunk, hanem adjuk tovább. Mondjuk el a jó dolgokat, mindazt, amit az Úrtól kaptunk, de beszéljünk bátran a problémákról is. Mondjuk el mi volt a nehéz, de mutassunk rá arra is, hogyan segített át ezen az időszakon az Úr.

Világosan elmondja az Úr, hogy Ő az Atyától jött (Jn 16,29-33). Tudatosan jött a világunkba. Nem úgy érkezett, mint mi, hogy itt döbbenünk rá, hogy élünk, és aztán keressük, hogy mi is az életünk értelme, miért is vagyunk. Ő mielőtt megszületett élt, az Atya világában volt, és úgy döntött, hogy eljön. De nem kirándulást tett a bolygónkra, nem is azért, hogy itt kiszórakozza magát. Látta, hogy nagy a baj, és ezen mi nem tudunk változtatni. Képtelenek vagyunk megoldani a problémát, mert a problémánk forrása az Istentől való elszakadás. Úgy eltávolodtunk, hogy nem találjuk a visszavezető utat. Az Úr Jézus eljött, hogy ezt az utat megépítse, Ő maga lett élő úttá.

A feladatot elvégezte és visszatér az Atyához. Amikor a kereszten függ, ezt kell látniuk, visszatér oda, ahonnan jött. Tudatosan jött, és tudatosan megy vissza. Elvégeztetett, amiért jött. Jézus nem végzett félmunkát, befejezte, elvégezte a megmentésünket. Nem kell kiegészíteni a Megváltást, csak igent mondani rá. Az a mi részünk, hogy segítségül hívjuk Őt, majd a felkínált segítséget fogadjuk is el.

Bizonyságot tesz az Úr, elmondja, a tanítványok magára hagyják, de Ő nincs egyedül, mert az Atya Vele van. Teljes mértékben az Atyára támaszkodik. Békessége nem a tanítványok, az ember támogatásától, hanem az Atya jelenlététől függ. Milyen jó, ha elmondhatjuk, nem vagyok egyedül, az én Uram az Úr, velem van. Pál apostol is erről vallott, amikor mindenki magára hagyta, megtapasztalta, hogy az Úr vele van. Ez azt jelentette, hogy nem félt sem a császártól, sem a döntésétől, sem attól, ami vár rá. A velem van, azt jelenti, kezében van az életem. Vele vagyok most, és Vele leszek holnap is, az életben is, és a halálban is.

Békességetek legyen énbennem, igen, békességünk csakis Benne és Általa van. Ez a világ nyomorúságot kínál, de soha ne a világra nézzünk. Ha a világra nézünk, elcsüggedünk. Akkor úgy tűnik, minden veszve, és a gonosz arat. Mi nézhetünk az igére.. és nézzünk is mindig rá. Az igéből jut el hozzánk az Úr szava, én legyőztem a világot. Ezt kell meghallanunk a gonosz tombolása, a nyomorúság, szenvedés idején. A látszat csal, Jézus legyőzte a világot. Ez a valóság. Ha ezt látom, akkor bízni fogok Benne. Bízzatok, de ez nem azt jelenti, hogy magunkban, hanem Őbenne. Mindenkor bízzunk az Ő erejében, győzelmében. A világ le van győzve. 

Lehet még bízni valamiben? Különösen most, bízhatunk abban, hogy van megoldás, szabadulás? Igen, mert az Úr mondja. Bízhatunk Benne, abban, hogy szava igaz, és akkor ez azt jelenti, a gonosz vereséget szenvedett, le van győzve. Nem kell félnünk!

 

 

Fel, barátim, drága Jézus zászlaja alatt

 

1. Fel, barátim, drága Jézus zászlaja alatt, Rajta, bátran! megsegít és győzedelmet ad.

Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzedelemér'!

2. Lám, a Sátán serge talpon, szembetörni kész, A legbátrabb harcosoknak bátorsága

vész. Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzede-

lemér'!

3. Szóljon a kürt, fenn lobogjon győzedelmi jel, Így előre Jézusunkkal: néki győzni kell!

Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzedelemér'!

4. Harci zajban, küzdelemben oldalunkon áll, Benne higgyünk, ő segít meg szívünk har-

cinál. Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzede -

lemér'!

 

 

Isten áldásával.