|
L |
assan elérkezik az indulás ideje. Mert a cél az ígéret földje (4Móz 10,1-10). Bármilyen jó is a Sinai pusztában, nem azért hozta ki őket az Úr, hogy ott telepedjenek le. Tovább kell menni, egészen végig. Isten népe vándornép, a célja a mennyei haza. Nem ragadhatunk le sehol, hanem mindig készen kell állnunk az indulásra. Készen vagyunk? Bármikor készek vagyunk mozdulni és elindulni? El tud még az Úr minket indítani? Vagy esetleg úgy beletapadtunk ebbe a világba, a jólétbe, hogy nehezünkre esik a mozdulás? Az első keresztyéneket is az Úr mozgatta, mégpedig üldözés által, így vitték magukkal Krisztus ismeretét. Azon is el lehet gondolkodni, mit viszünk magunkkal? Izráel is Isten ismeretét vitte Kánaán földjére. Azért ment, hogy bemutassa az élő Istent az ott lakóknak. Mi se kevesebbért vagyunk a világban. Az a feladatunk, hogy amerre visz az Úr, ott meglátszódjon általunk Isten akarata.
Még két kürtre van szükség, de az is elkészül, az Úr parancsa nyomán. Ezek a kürtök a gyülekezet összegyűjtésére és a táborok elindítására szolgálnak. A kürt hangja hívja egybe a népet, és a kürt hangja indítja el. Ez a kürt számunkra Úr szava, az hív össze és az is indít el. Figyeljünk a kürt, az ige szavára! Mert az ige szól, de meghalljuk-e amit mond? Istennek van mondanivalója, és ezért szól. Az első, hogy jöjj hozzám. Ő találkozni akar velünk. Mindennap szól az Úr kürtje és hívogat, jöjj, beszélni akarok veled. Izráel népe összegyülekezett, amikor hallotta a kürt hangját. Eligazításra jöttek. Várták, hogy az Úr elmondja mit is akar, várták a napi parancsot. Így jöhetünk mi is Urunkhoz, várva a napi parancsot. A második üzenet a riadó, amikor indulni kell. A riadó az összegyülekezéssel szemben készenlétet jelent. Amikor a riadó hangja szól, akkor nemcsak összegyülekezés van, hanem el kell indulni a harcba, egy feladat elvégzésére. Ehhez készenlétben kell állni. Olyan állapotban kell lennünk, hogy amikor Urunk szólít, azonnal mozdulhassunk. Ez azt is jelenti, kéznél kell tartanunk a fegyvereinket, az úti készletünket. Amikor a kürt szól nincs idő még ezeket előkészíteni, akkor már indulni kell. A bolond szüzek története a figyelmeztető, ők nem voltak készen, nem volt velük a tartalékolaj. Úgy gondolták, sokára fog megszólalni a kürt, és nem készítették elő az olajat. A késés nem azért van, hogy akkor ráérünk, majd beszerezzük a kelléket, hanem épp azért, ha még nem szereztük be az olajat tegyük meg. Amikor elhangzik a riadó hangja, már késő. Isten azonban azt akarja, hogy ne késsünk le. Időben szól, hogy az Ő országa dolgaival foglalkozzunk.
A kürt hadba is hív, de nem ez a fő szerepe, hanem mindenki előtt világossá teszi, hogy ők az Úr népe. Tudják, hogy Isten meg fog emlékezni róluk. A szabadulás mindig Isten munkája. A kürt szava erre is figyelmeztet. Várj az Úrra, engedd, hogy tegyen érted valamit. Akkor szabadulsz meg, amikor Isten megemlékezik, amikor akcióba lép. Isten gyermeke mindig az Úr hatalma alatt él, és abban a hitben, hogy Tőle jön a szabadítás. Jelzi azt is a kürt, hogy az Úr velünk van a harcban. Nem egyedül vagyok. Azonban azzal tisztában kell lenni, hogy itt védekező háborúról van szó. Isten népe nem támad meg másokat, védekezik az ellenség támadásaival szemben. A mi védelmi fegyverzetünk a Szent Lélek kardja, tehát az ige, és a hit pajzsa. Ezek adnak igazi védelmet.
Az öröm napján is megszólalnak a kürtök. A szabadítás mindig öröm napja, ezért az Úr gyermekei hálát adnak. A tanítvány élete öröm, mert az Úrhoz tartozik. Isten jelenléte a legnagyobb öröm.
Az Úr azokért is könyörög, akik majd a tanítványok beszéde által hitre jutnak (Jn 17,20-26). Látja, és tudja, hogy a bizonyságtételnek eredménye lesz. A Szent Lélek Isten hatalmasan fog munkálkodni. Ezt már pünkösdkor láthattuk. A Lélek hatására Péter beszélni kezd, és háromezer embert talál szíven az ige. Meglátják és megvallják bűneiket, és megkeresztelkednek Jézus nevére. Ezek az emberek hisznek Jézusban, hiszik, hogy Ő az élő Isten Fia. Ő a Felkent, a Krisztus. Azért küldi ki ma is a tanítványokat az Úr, mert lesznek, akik hinni fognak Benne, és átadják Neki az életüket. Isten igéjének ma is nagy ereje van. Az Úr szava munkálkodik.
A bizonyságétel akkor lesz eredményes, ha a tanítványok mindig Krisztusban maradnak, és egységesen Krisztust állítják a középpontba. Mert az Úr nem szervezeti egységről beszél. Nem azt akarja, hogy világszervezet legyen az egyház, egy világvezetővel. Itt arról beszél, hogy egyek legyünk mind az Őbenne, való hitben, és egységesen Róla szóljon az életünk. Bárhol éljenek keresztyének a világon látható legyen. Hogy Krisztushoz tartoznak. És ez elsősorban nem a külsőségekben kell, hogy megnyilvánuljon, hanem az életvitelünkben.
Hogy elhiggye a világ, hogy Te küldtél engem, mondja az Úr. Olyan hiteles életet vár, ami alapján a világ elhiszi, hogy Jézust Isten küldte, és minket is. Vajon olyan az életünk, amiről felismerik az Úr Jézust? Mikor ismerik fel, hogy mi az Övéi vagyunk, ha úgy élünk, ahogyan Ő élt. Ahogyan János levelében olvassuk: „Aki azt mondja, hogy őbenne marad, annak magának is úgy kell élnie, ahogyan ő élt” (1Jn 2,6).
Fel, barátim, drága Jézus zászlaja alatt
1. Fel, barátim, drága Jézus zászlaja alatt, Rajta, bátran! megsegít és győzedelmet ad.
Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzedelemér'!
2. Lám, a Sátán serge talpon, szembetörni kész, A legbátrabb harcosoknak bátorsága
vész. Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzede-
lemér'!
3. Szóljon a kürt, fenn lobogjon győzedelmi jel, Így előre Jézusunkkal: néki győzni kell!
Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzedelemér'!
4. Harci zajban, küzdelemben oldalunkon áll, Benne higgyünk, ő segít meg szívünk har-
cinál. Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzede -
lemér'!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése