|
K |
ánaán földjének kikémlelése nem jól sült el, nem azt eredményezte, amit az Úr akart elérni vele (4Móz 14,1-25). Mivel az ott élő népeket kezdték tanulmányozni a követek, megrémültek, azt gondolták nincs esélyük a bevonulásra, és azon a földön a megmaradásra. Isten nem ezzel bízta meg őket, nem volt feladatuk az ott élő népek száma és haderejének a felmérése. Mert ez az adat elcsüggesztette Isten népét. Már nem akarnak bevonulni, féltik az életüket, előre látják a vereséget. Soha ne magunkra vagy a körülöttünk lévő világ erejére, tudására figyeljünk. Ha így teszünk, megrémülünk. Isten népe mindig a Főparancsnokra figyel. A mi vezetőnk maga a feltámadott Úr Jézus Krisztus. Az Ő hatalmát, szavának erejét tartsuk mindig szem előtt.
A hamis információ, a csüggesztő szavak olyan hamar utat találnak a szívbe. Elfelejtették már mindazt a hatalmas csodát, amit az Úr elvégzett köztük. Baj van a hitükkel. Mert aki mindig az Úrra tekint, az tudja, hogy a jelen próbájában is az Úrnál található a győzelem. A tegnapi tapasztalat, a mai reménység forrása. Azért jelez az Úr többféle módon is, hogy abból erőt merítsünk. Ez a történet arra is rámutat, a többség véleménye nem mindig mérvadó. Amikor a sokaság egy véleményen van, akkor mindig figyeljünk az Úrra. Az egyöntetű véleményformálás mindig gyanús. Isten ügye általában kevesebb támogatást kap. Jézus mellett kevesebben voltak a megfeszítésekor, mint ellene. A tizenkét követből csak kettő bízott az Úrban, a többi az emberi megoldásban bízott. A nép a tíz véleményét fogadta el a többségét és vissza akar menni Egyiptomba. Úgy gondolják, megmenthetik életüket Isten nélkül. Nincs segítség Isten nélkül. Vezetőt akarnak választani, aki majd azt teszi, amit ők akarnak. Ez a halál útja. Ha feladjuk az Úr vezetését a pusztulás útjára lépünk. Nekünk az Istentől adott vezetőre, az Úr Jézus Krisztusra van szükségünk.
Káléb és Józsué bírják a nyomást, nem hódolnak be a többségnek, hanem bátran szembeszállnak a kövezőkkel, és bizonyságot tesznek mindarról, amit láttak. Azonban nem a föld minősége, gazdagsága a fő szempont, hanem Isten hűsége és hatalma. Káléb és Józsué Istenre figyel, és megvallja, hogy az Úr beviszi őket a földre. Az Úrnak lehetséges, mindaz, amitől ők félnek. Ne lázongjatok, és ne féljetek, nem óriások, nem legyőzhetetlenek, olyanok, mint egy falat kenyér. A kenyeret bekapja az ember és lenyeli. Egy falat kenyér nem probléma. Így tekintsünk mindarra, ami elénk áll. Ne az ellenség propagandájára figyeljünk, hanem Istenre. Velünk van az Úr, vallja meg Káléb. Ennél nem kell több. Így van értelme tovább menni. Ha ez a hit a szívünkben van, nem félünk.
A nép meg van vadulva, félti az életét. Bármit megtesz, amit a tíz mond nekik. Amikor az életben maradás a téma, mindent megtesznek az emberek. Már nem figyelnek Istenre, csak arra, aki arról beszél, hogyan védhetik meg magukat. Isten követeit meg akarják kövezni. Igen, aki mást mond a hivatalos teóriával szemben, azt meg akarják ölni. Az nem kell. Mivel az Úr is mást hirdetett, keresztre ítélték.
Isten azonban megjelenik, és kihirdeti ítéletét. Azonban Mózes közbenjár a népért. Nagy próba ez számára, egyben csapda is. Nagy lehetőséget kap, népcsere mehet végbe, Mózes utódaiból támadhat egy új Isten népe. De Mózes kiállja a próbát. Tudja, az ember bűnös, ha az ő utódaiból lenne egy új nép, az is ide jutna. Az embernek Isten átalakító munkájára van szüksége. Isten megkönyörül a népen, de akik kijöttek Egyiptomból elvesznek. A hűtlen, lázadó népet Isten megítéli. Bízzunk Urunkban, ne pártoljunk el Tőle, mert a hűtlenséget mindig megítéli. Élő kapcsolatra hívott el minket Önmagával. Azt akarja, hogy végig csak Benne bízzunk, Tőle várjunk segítséget. Higgyük minden körülmények között, hogy amit Ő mond, az igaz, és Ő azt meg is cselekszi. Ne hallgassunk idegen hangra, akkor sem, ha az erősnek tűnik, és nagy a támogatottsága.
Az Úr Jézust Pilátus elé vezették, ő kérdez, és Jézus komolyan veszi a beszélgetést (Jn 18,33-40). Pilátust is keresi, szeretné igazi felismerésre elvezetni. Itt nem egy élményről van szó, találkoztam Jézussal, és majd elmondom a gyermekeimnek. Itt az örök élet és örök halál lehetőségéről van szó. Az Úr azt akarja, hogy Pilátus ne mások véleménye alapján mondja, amit mond, hanem saját meggyőződésből. Minket is megkérdez, magadtól mondod, vagy mások mondták ezt rólam? Igen, a hitvallásunk min alapszik? Saját kutatás, megbizonyosodás alapján vallon Úrnak, vagy csak elmondom a másoktól tanult szöveget? Tegyük félre, amit másoktól hallottunk, és keressük teljes szívből az Urat. Vegyük kézbe az igét, mert aki nyitott szívvel olvassa, megérti Isten üzenetét. Az ige által ismerhetjük Őt meg annak, Aki.
Pilátus megtudja, hogy egy másik ország képviselője áll előtte. Isten országának a királya. Kiderül, hogy tulajdonképpen Pilátus áll a bíró előtt. Isten országa valóság, és Jézus onnan jött. Ennek az országnak az igazságát tárta elénk, és erejét mutatta be. Isten országában nincs bűn, nincs pusztulás, ott élet van. Isten országában nincs hazugság, nincs érdekeknek való megfelelés. Isten országa az igazság. Ott Isten szava érvényesül mindenben. Maga Jézus az igazság. Aki elé áll és beletekint Lényébe, meglátja magát. Rádöbben, hogy a saját élete távol van az igazságtól. Mi emberekhez igazodunk, saját kicsi világunkat féltjük. Harcolunk mások ellen, pedig a probléma bennünk van. Jézus a bűn ellen harcol, felszabadítást hoz belőle.
Pilátus szabadon akarja bocsátani az Urat, de a nép Barabbást választja. Ne ezt, hanem Barabbást! Ennyit a szabad választásról. Ki kell nekik? A gyilkos, aki fegyverrel oldja meg a problémát, aki ott folytatja majd, ahol abbahagyta. És ő lesz a hős. Mindig az a hős a mi világunkban, aki mások élete arán jut a magasba, aki a külső változásban látja a megoldást.
Az igazi szabadítót, aki a bűneink fölött ad győzelmet elutasítjuk. Megdöbbentő, hogy az életért harcoló Jézus nem kell. Miért? Mert nem fegyverrel teszi ezt, Ő „csak” gyógyít, helyreállít, felemel. Ma is előttünk van még a választás lehetősége, rajtunk áll kit választunk.
Mindenek meghallják és jól megtanulják
1. Mindenek meghallják és jól megtanulják, Kik segedelmüket nem Istentől várják: Nin -
csen Isten nélkül segítség és idvesség.
2. Ha nem az Úr Isten építi a házat, Ahány építője, mind hiába fárad. Nincsen Isten nél-
kül segítség és idvesség.
3. Csak hiába lészen reggel felkeléstek Néktek, kik erős Istenben nem hisztek: Nincsen
Isten nélkül segítség és idvesség.
4. Ekképpen történik mindnyájan tinektek, Munkával, bánattal kenyeret kik esztek: Nin -
csen Isten nélkül segítség és idvesség.
5. Nagy könnyen az Isten mindent ád azoknak, Kik csak benne bíznak s hozzá fohász-
kodnak: Nincsen Isten nélkül segítség és idvesség.
6. Mint a sebes nyilak az erős kezében, Erősek a hívek Isten kegyelmében: Nincsen Is -
ten nélkül segítség és idvesség.
7. Boldog, aki lelkét hittel erősíti, Minden ellenségét bizonnyal meggyőzi: Nincsen Isten
nélkül egítség és idvesség.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése