|
A |
zzal zártuk József történetét, hogy vele van az Úr Pofitár házában és a börtönben is (1Móz 40,1-41,36). Bár meglepődünk azon, hogy Isten jelenléte és a szerencsés élet nem szabadulást hoz, hanem még rosszabb helyzetet. Rabszolgából rab lesz József. Miért? Mert az Úr tervei így fognak megvalósulni. A fő célhoz így jut egyre közelebb, és így válik rá egyre alkalmasabbá. A mi problémánk abból fakad, hogy rövidtávban gondolkodunk. A pillanatnyi jóra koncentrálunk, és Isten áldását is abban mérjük. Hasonlítunk ebben Keresztelő Jánoshoz, akiben a csalódás ütötte fel a fejét, mert Jézus nem az Ő megszabadítására törekedett. Ha Ő a Messiás, akkor azzal kell kezdenie, hogy őt kimenti ebből a bajból. Az Úr Jézus azonban a Megváltásra figyelt. Ez a cél lebegett szeme előtt, ez volt a programja, megmenteni az embert a kárhozattól. A nagy cél felé tartva figyel oda a kicsire, és gondoskodik az övéiről, amint Józseffel is tette. De minden Jákób családjának a megmentésére irányul, annak van alárendelve.
Isten a börtönben is vele van, de ő itt sincs elcsüggedve, nem magával foglalkozik, nem is sajnáltatja magát, hanem szolgál. Szolgál a többi rabnak. Ő ott is éli az Istenhez való tartozást. Ez egy jó hozzáállás! Nem nyafog, mert megtehetné, milyen igazságtalanok velem szemben, vádolhatná Istent is, József azonban nem ezt teszi, hanem odafigyel másokra. Kihasználja az alkalmas időt. Mire alkalmas a börtönben töltött idő? Az Úrról való bizonyságtételre. Hogyan végzi? Szolgálat által. Odafigyel a többire, beszélget velük. Meglátja, amikor bánkódnak, és nem azt mondja, mi közöm hozzá, hanem érdeklődik és segít. Bárhol legyünk is, figyeljünk Urunkra, és lássuk meg, hogy nem véletlenül kerülnek elénk emberek. Isten azt akarja, hogy beszélgessünk velük, problémák megoldásához mutassunk Istenre. József meghallgatta a problémát, az álmokat, és rámutatott Isten hatalmára, Istennél van a megfejtés. Ez a mi feladatunk is, elmondani, Istennél van a megoldás. Keressük Őt!
Miután elmondja az álom megfejtését, úgy gondolja, ezen az úton, a főpohárnok segítségével megszabadulhat. József itt most emberi megoldásokban bízik. Mondhatnánk, az emberben bízik. És csalódik, mert a pohárnok megfeledkezik róla. Mindezek mögött azt kell meglátni, hogy nem jött még el az idő. József nem igazodott Isten órájához, hanem sietett. De Isten órája jól jár. Nem lehet siettetni a dolgokat. Jót akart József, de nem a megfelelő időben, ezért feledkezett el a pohárnok róla. Ha most szabadul meg, nem lesz kéznél a megfelelő időben. És József nem azért került Egyiptomba, hogy ott majd turistaként éljen, hanem feladata van. És amíg ennek az ideje el nem érkezik, várnia kell. Ne siettessük Istent, ismerjük fel, és fogadjuk el, amikor várni kell.
Két évig vár még József, és ekkor eljön a szabadulás ideje. Talán már le is tett róla. Mert Isten tud meglepetést okozni, amikor nem gondoljuk, akkor lép egy nagyot, akkor indulnak be az események. Azt is jó meglátnunk, hogy Isten Úr az emlékezés felett is, a megfelelő időben hozza elő a feledés homályából az emlékeket. A fáraó kihozatja Józsefet a börtönből, és amikor az álmok előkerülnek, kibontakozik Isten terve. József életének célja az emberek megmentése az éhínség idején. Az Úr Jézusra is előremutat József élete, Őt is azért küldte el előttünk az Atya, hogy el ne vesszünk. Megmentésünkért jött a földre, és adta életét a kereszten. Lássuk meg ezt, és fogadjuk be az evangéliumot a szívünkbe. Bízzuk magunkat Jézusra, úgy, ahogyan a fáraó bízta magát és országát Józsefre.
Újabb gyöngyszemek kerülnek fel a láncra (Mt 13,31-43). Megláthatjuk, hogy Isten országában erő van, és hat ma is. Ez az erő Isten szavában található. Ránézésre olyan reménytelennek tűnik a segítsége, hatása, mint amilyennek egy apró mag. Ki gondolná, hogy egy szabad szemmel alig látható magból egy nagy és erős növény fejlődik ki? Bizonyára kételkedünk, de mi ennek az ellenszere? A próba! Ki kell próbálni, vagyis el kell vetni a magot, gondozni kell, és meg fogjuk látni az eredményt. Így van ez Isten igéjével is. Ki kell próbálni. Olvasni kell rendszeresen, elmélkedni, rágódni kell rajta. Ez azt jelenti, hogy magammal viszem, forgatom a szívemben, és többször is felidézem és átgondolom. Igyekszem megérteni, mit is akar mondani Isten nekem.
Isten országban hatóerő van, ahová bekerül, ott minden megváltozik. Ha a kovász belekerül a lisztbe, hatást fejt ki. Ezt észre lehet venni. Ha Isten igéje bekerül az életünkbe, hatása van. Átjár és átalakít. Nem maradunk olyanok, amilyenek voltunk. Az egyház is hat a környezetére, Isten azért helyez a világba, hogy mi hassunk rá, és ne a világ az egyházra. Ne az egyház igazodjon a világhoz, hanem fordítva. Így van ez? Mi alakítjuk a környezetünket? A mi szokásainkat veszi át a mellettünk élő, vagy mi igazodunk hozzájuk?
Azt is látnunk kell, hogy Isten jó magot vet. A magban nincs hiba, Isten nem vétett hibát. Az ige és az Úr munkája ma is jó. Amit Isten tesz, az jó, abban nincs hiba. Ő mindig a jót munkálja. A hiba ott található, hogy van ellenség, akit gyakran nem is veszünk figyelembe. A gonosz itt van a világban, és kifejti hatását. Mindent megtesz, hogy ne legyen jó termés. Mindezt úgy végzi, hogy megtéveszti az embert. Olyan magot vet, ami hasonlít a búzára. Egy darabig megtévesztésig a búzára hasonlít, de amikor felnő, kiderül eredeti lénye. Azonban nem a mi feladatunk a konkoly eltávolítása. Annak is meglesz az ideje. Az angyalok gyűjtik össze a konkolyt. Tehát ez nincs ránk bízva. A mi dolgunk a jó mag elvetése. Meg kell hallanunk, hogy lesz ítélet is, az Úr Jézus szavára megy ez végbe. Amíg azonban eljön az a nap, végezzük a ránk bízottakat. Hirdessük az evangéliumot, és éljük meg annak tartalmát. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a mi életünket is átjárja a jó mag, az ige ereje.
Mind jó, amit Isten tészen
1. Mind jó, amit Isten tészen, Szent az ő akaratja, Ő énvélem is úgy tégyen, Mint kedve
néki tartja. Ő az Isten, Ki ínségben Az övéit megtartja, Hát légyen, mint akarja.
2. Mind jó, amit Isten tészen, Ő engemet meg nem csal, :/: De igaz ösvényen viszen, Én
megelégszem azzal, Hogy kedvében, Kegyelmében Ő forgatja dolgomat, Csak rá ha-
gyom magamat.
3. Mind jó, amit Isten tészen, Ő engem meg nem utál, :/: Mint jó orvosom, úgy tészen,
És mérget ő nem kínál. Orvosságot, Boldogságot Énnékem készít, tudom, Azért csak
benne bízom.
4. Mind jó, amit Isten tészen, Ő az én idvességem, :/: Ő velem rosszul nem tészen, Rá-
bízom egész éltem. Örömömben, Keresztemben Mind nyilván megmutatja, Hogy java-
mat akarja.
5. Mind jó, amit Isten tészen: Ha oly pohárt innék is, :/: Amelynek íze szívemnek Nagy-
keserűn esnék is, De eltűröm, Mert víg öröm Felváltja ezt végtére, Sok búm enyhítésé-
re.
6. Mind jó, amit Isten tészen, Mind örökké ezt vallom, :/: Ha rajtam bú, bánat lészen S
kell bosszúságot látnom. Mindazáltal Megvigasztal, Mint édes Atyám, engem, Mert csak
ő segítségem.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése