A tettek bizonyságtétele

A

 kölcsönös rosszindulat, a sorozatos becsapások nyomán megromlott Lábán és Jákób kapcsolata (1Móz 31,1-21). Mindketten romlott szívük inspirációja nyomán cselekedtek. Lábántól mást nem is lehet várni, mert ő nem ismeri Ábrahám és Izsák Istenét, az élő Urat. De Jákób ismeri, ennek ellenére ő is ugyanúgy cselekedett, mint Lábán. Ő is ravaszsággal szerzett vagyont, és nem az Úrtól várta az áldást. Azonban Isten mindezek ellenére nem mondott le róla, és nem feledte el Jákóbot. Isten gondoskodott róla, és nem engedte, hogy Lábán tönkretegye az ő választottját. Jákób még nem tart ott, ahol Isten szeretné, hogy tartson. Azonban ezen események által is a Jabbok-réve, az újjálétel helye felé terelgeti. Az Úr minket is terelget, mégpedig a kereszt felé. Azt akarja, hogy oda eljutva meglássuk, mit tett értünk. Az Úr Jézusban nekünk adott életet akarja velünk megismertetni.

Isten megszólítja Jákóbot, és hazairányítja. Térj vissza atyáid földjére, és veled leszek. Eljött a visszatérés ideje, mert nem itt a helye. Nem ide szól az elhívása, nem ez az ő földje, hanem az, ahonnan eljött. Persze, visszaindulni se könnyű, mert felbukkan Ézsaú, és Jákób nem tudja, vajon hogyan fogadja őt a testvére. Az el nem rendezett kapcsolat most is érezteti hatását. Jákób bizonytalan. Most fogja megtudni, hogy a menekülés nem oldotta meg a problémákat.

Isten azt mondja, térj vissza, és ezt mindig mondja. Minden ember felé szól az üzenet, térj vissza hozzám. Minden ott kezdődik, hogy ezt a felhívást meghalljuk, és elindulunk az Úrhoz. Addig nincs élő kapcsolat, nem vagyunk gyermekek, amíg vissza nem térünk az atyai házba. Jó, hogy ezt az utat sem egyedül kell megtennie, veled leszek, szól az ígéret. A visszatérés is Isten munkája. Önerőből nem tudunk Hozzá térni. De Ő vonz. Igéje által munkálkodik, rádöbbent bűneinkre, és megmutatja a megoldást. És ez nem más, mint az Úr Jézus Krisztus.

Jákób álomban is kap üzenetet. Ebből megtudja, hogy az Úr végig vele volt. Előtte nyitott könyv az életünk. Isten előtt semmi nincs rejtve. Megerősíti Isten, hogy Ő Bétel Istene, vagyis az az Isten, aki otthonról való menekülése közben megszólította őt, és Aki megígérte, hogy vele lesz. Isten mindig állja a szavát, ezért érdemes mindenben Rá hagyatkozni. Az Ő szava a Bibliában található, és amit ígér, azt mind beteljesíti. Ő nem beszél a levegőbe, nem szavazókat gyűjtöget, hanem az élet útjára hívogat. És aki követi az Urat, azt kegyelemből örök életre vezeti. Az Úr Jézus kereszthaláláért megbocsátja vétkeinket, és így Isten országa polgáraivá válunk.

Jákób még mindig menekül. Még mindig korábbi módszereit használja. Milyen módszereket használunk? Azokat, amik a világban megszokottak? Vagy az Úr módszereit és eszközeit? Jákób feleségei még nem teljesen ismerik az ő Istenét. Ráhelnek még fontos a házibálvány. Ez azt jelzi, nem szakadt még el tőle. Még nem az élő Istené a szíve, még a bálvány ad neki biztonságot. Mennyi csiszolnivalója van még az Úrnak. Vizsgáljuk meg szívünket, nem csempésztük-e be oda mi is régi életünk bálványait? Vagy a családunk bálványai, a világtól vett szokásai mennyire tapadtak hozzánk? Kérjük az Urat, tisztítsa ki ezeket a szívünkből. Bár az is igaz, hogy minél inkább megismerjük Megváltónkat, és felragyog előttünk hatalma és kegyelme, elfordulunk a bálványtól, mert rádöbbenünk: nem több az szemétnél.

János börtönben van, mert Isten akaratát képviselte (Mt 11,1-6). Az Úr Jézus is beszélt erről a tanítványainak. Ha Őt fogják mindenben vállalni, ha élik az igét, és ragaszkodnak Isten szavához, rájuk is üldöztetés, börtön, szenvedés vár. A világ nem szereti Isten szavát, nem akar az Úr akaratához igazodni. Sátán megtéveszt, elhiteti, hogy a bűn, a szabadosság útja a szabadság. Sokak élete megy ebben tönkre. Azonban az Úr Jézus ma is hirdetteti az evangéliumot. Ebből megtudhatjuk, hogy még van visszaút Istenhez. Még meg lehet fordulni. Ha saját erőből nem is megy ez, de Neki van hatalma megváltoztatni az életünket.

János hall Jézus tetteiről, de ez nem lelkesedést, örömöt vált ki belőle, hanem inkább csalódást. Mást várt! Nem értette meg, hogy a Messiás nem fegyverrel harcol, nem életeket vesz el. Isten küldötte igével, Isten erejével küzd a bűn és a betegség ellen. Nem elveszi a másik ember életét, hanem inkább gyógyítja és örök életre menti meg. Az embert nem a politikai eszközök, nem a társadalmi rendszerek teszik boldoggá, hanem a kegyelem. Az az ember lesz boldog, akinek Isten megbocsátja a bűneit, aki átéli az Istennel való élő találkozást. Az igazi életváltozást, a minőségi életet a megtérés, majd Isten Szentlelke viszi végbe. Csak a Lélek által élhetünk Istennek tetsző és Neki engedelmes életet. Hányszor várunk mi is mást, mint amit Isten kínál. Azt gondoljuk, a társadalmi változások, a személycserék adnak megoldást. Nem! Nekünk az Úr Jézusra van szükségünk, Ő ad igazi megoldást. Mert Ő nem pénz, nem emberi rendeletek által munkálkodik, nem a környezetet alakítja át. Ő az embert formálja. A szívünkben visz végbe maradandó változást.

Amikor János tanítványai Jézust kérdezik, Ő a tetteivel válaszol. Gyógyít, szabadít, hirdeti az evangéliumot, és ezt küldi válaszként Jánosnak. Jézus élete és munkája teljes mértékben személyes, és életeket helyreállító program. Az Úr ma is így tevékenykedik. Az életünket gyógyítja, tisztíja, szabadítja. Ma is az evangélium üzenetét hirdeti tanítványai által. Ma is ez a válasza a kérdezőknek: te vagy a Krisztus, vagy mást várjunk? Ezt közvetíti bele a világba, és ezek alapján kell annak, aki mindezt hallja és látja, felismerni, hogy Ő-e a Krisztus. Isten mai népén keresztül milyen üzenet jut el a kérdezőkhöz? Jézus nem igyekszik teológiai vitával, igemagyarázattal meggyőzni, kételyeit eloszlatni. Tettei adják a választ. Hatalmának erőteljes megnyilvánulása jelzi, hogy Ő Isten Fia. Milyen jó, hogy az Úr ma is munkálkodik: azonban mi gyakran szavakkal akarunk meggyőzni, teológiánkat kívánjuk másokra erőltetni. Ő tőlünk is azt várja, hogy az életünk láttassa az Ő hatalmát. Az életünk legyen bizonyságtétel. Jézus válasza a tettek. Persze, ezeket a tetteket Jézushoz kell igazítanunk.

 

 

Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed

 

1. Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed, Mondd a világnak: hajnalod közel! Mert nem

hagy az, ki népeket teremtett, Senkit sem éjben, bűnben veszni el. Légy örömmondó

békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

 

2. Lásd: millióknak lelke megkötözve, Rabláncként hordoz sötét bűnöket; Nincs kitől

hallja: Megváltónk keresztje Mily gazdag élet kútja lett neked. Légy örömmondó békekö-

vet, Hirdesd: a szabadító elközelgetett!

 

3. Mondd minden népnek: elveszett juháért Mit tett a Pásztor - csuda szerelem - Földig

hajolt a kárhozott világért S meghalt alant, hogy élhess odafenn. Légy örömmondó bé-

kekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

 

4. Küldj fiaidból, akik nemhiába Élvezik kincsed: Hirdessék szavad; Öntsd lelked értük

győzelmes imába: Mindent, mit adtál, Krisztus visszaad. Légy örömmondó békekövet,

Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

 

5. Ő visszajön, Sion, előbb, mint véled, Felfedi titkát minden szív előtt. Egy lélekért se

érjen vádja téged, Hogy temiattad nem látta meg Őt. Légy örömmondó békekövet, Hir-

desd: a Szabadító elközelgetett!

 

 

Isten áldásával.