|
J |
ózsef testvérei magukkal vitték Benjámint is, ő vendégül látta őket, és legkisebb testvérét kiemelten kezelte (1Móz 44,1-34). Megkapták a gabonát is, majd elindultak haza. József még nem ismertette meg magát velük. Még vizsgálja, mi van a szívükben. Arra kíváncsi, változtak-e. Az elmúlt évek alatt formálódtak-e, vagy ugyanazok maradtak, esetleg még gonoszabbá váltak? Az Úr is megvizsgálja életünket, vajon változtunk-e? Van-e nyoma az istentiszteleteknek, az igével való foglalkozásnak? Látszik-e, hogy másabbak vagyunk, mint korábban, és sok bűnünk, rossz tulajdonságunk lekopott már? Isten azért szól igéjén keresztül, hogy tisztogassa a szívünket.
Azonban még nem sima az út hazafelé, mert József ezüstpohara Benjámin zsákjába kerül. Ez az esemény próba, hogyan fognak reagálni. Vajon otthagyják öccsüket, mint annak idején Józsefet, és nélküle térnek haza? Mi lesz a fontosabb: saját életük, vagy testvérük megmentése és az apjuk iránti szeretet? Az életmentő gabonát viszik, de most meg kell torpanniuk, hogyan döntsenek? Hogyan döntenénk a helyükben? Mit teszünk, amikor nagyon sürgős helyzetben valami megakaszt? Továbbmegyünk magunkra gondolva, vagy megállunk és segítünk?
Amikor megtalálják a poharat Benjáminnál, lehetőséget kapnak arra, hogy őt otthagyva továbbmenjenek. Hazamehetnek apjukhoz, csak a legkisebbnek kell maradnia. De ők nem hagyják, együtt mennek vissza Józsefhez. Ez jelzi, már történt bennük valami. Megérintette őket a régi történés emléke, rádöbbentek, hogy akkor helytelenül cselekedtek, vétkeztek testvérük és Isten ellen. Így most már kiállnak öccsük mellett. Készek érte megváltoztatni a tervüket.
Mindez előremutat az Úr Jézus Krisztusra, a mi Megváltónkra. Hányszor megállt, amikor valaki segítségül hívta. Megváltoztatta eredeti tervét, csakhogy foglalkozhasson Izráel házának elveszett juhaival. Amikor Jairussal elindult, hogy a leányát meggyógyítsa, egy vérfolyásos asszony állította meg. Jézus nem mondta, a te dolgod ráér, a kislány haldoklik, ő az első. Nem, Jézusnak mindig az az első, aki Elé áll, aki őszintén kéri a segítséget, aki valóban Őt akarja. Ha te is így jössz Hozzá, nem megy el melletted, nem mondja, te ráérsz, hanem megkönyörül. Mi hányszor észre sem vesszük a másikat, annyira lekötnek saját fontosnak vélt dolgaink, és olyan sok sürgős, halaszthatatlan feladatunk van, hogy a másik ember nem fér bele. Jézusnak mindig belefér az ember a tervébe, az időbeosztásába.
Amikor József előtt állnak, Júda lép elő. Úgy látja, Isten bünteti őket, és ez már lelkiismeretük formálódása. Érik bennük a bűnbánat. Már látják, hogy felelősek azért, ami Józseffel történt. Még nem tudják, hogy József él, de a bűn marja a lelküket. Amikor a többieket el akarja a József bocsátani, Júda kiáll Benjáminért, és elmondja, ők is maradnak, vállalják vele együtt a szolgaságot. Most már nem hagyják testvérüket magára. Júda gondol atyjára is, és kész ottmaradni Benjámin helyett. Testvére büntetését magára vállalja. Júda majd még az idők teljességekor ismét megteszi ezt, átvállalja testvérei büntetését. Júda oroszlánja lesz majd az, Aki valóságosan magára veszi mindegyikünk bűneit. Júdának végül ezt nem kell megtennie, de a názáreti Úr Jézus Krisztus meghalt helyettünk a kereszten. József története megindító, de megindul-e a szívem azon, amit az Úr Jézus tett értem? Ő nem állt meg a szenvedés kapujában, hanem elment egészen a keresztig, és ott életét adta, hogy mi szabadok lehessünk. Az Ő életébe került a mi szabadságunk és örök életünk. Jézus nélkül nincs bűnbocsánat. Ha nem fogadjuk el áldozatát, rabok maradunk, és nekünk kell vállalni bűneink büntetését. De Ő azért jött, mert mi nem tudunk eleget tenni. Kegyelemből nyerhetünk új és örök életet.
János haláláról értesülve az Úr Jézus egyedül félrevonul (Mt 14,13-21). Az Atya előtti csendben gondolja végig a szolgálatát, látja, hogy ez lesz az Ő útja is. Elutasítják és megfeszítik. De a csöndben kimondja az Atya akaratára az igent. Továbbindul a kereszt felé. Továbbmegy értünk. Nem ijed meg, és nem fordul vissza, hanem megy tovább, és odafordul az Őt keresőkhöz. Az élet nehéz pillanataival is keressük Urunkat, és imádságban vigyük Elé azt is, amit nem értünk, amitől félünk. Az Úr erőt ad övéinek is a továbblépésre.
Jézus tudja, hogy az emberek majd a megfeszítését kérik, ennek ellenére odafordul hozzájuk. Rendelkezésére áll a sokaságnak. Nem mondja, mit zavartok. Mindezt azért teszi, hogy a szívüket elérje. Megismerjék igazán, hogy kicsoda Ő. Mert, aki előtt felragyog az Ő isteni Lénye, az nem akarja, hogy megfeszítsék. Az nem eltávolítani akarja Jézust, hanem behívja az életébe, és önként szolgálja Őt. Nem a nyugalmát elvevőket látja, hanem segítségre szorultságukat. Ezért odafordul hozzájuk, és gyógyítja őket. Miért? Mert látja, hogy betegek. Betegek testben és lélekben. Ő látja a mi állapotunkat is, ezért hozzánk fordul. Tudja, hogy betegek vagyunk, a mi nagy betegségünk a bűn. Ezen nem tudunk változtatni, de Ő el tudja törölni. Legyőzte a kereszten, ezért lehetünk szabadok, lehetünk az Ő követői. Aki Őt követi, az új teremtés. És azt már a Lélek vezérli.
Olyan jó Jézussal lenni, hogy ezek az emberek nem akarnak eltávozni Tőle. Nem zavarja őket az est közeledése sem. Nem számít az sem, hogy nincs vacsorájuk. Csak egyedül Jézus, csak Ő a lényeg, csak Őt akarják. Jó Vele lenni, hallani az igét, és feltöltődni Lénye által. Ez fantasztikus, bár így vonzana minket is Jézus. Nem vesszük észre, hogy telik az idő, órák repülnek el, és isszuk az igét. És közben az ige tisztít, gyógyít, felszabadít. Ők nem azt mondták, Jézus, ez már hosszú, fejezd be, légy szíves. Nem tíz perc igehirdetést, rövidebb szertartást akartak, mert vészhelyzet van. Nem, ők Jézust akarták. Meglátták, hogy Ő az élet, és minden változás Belőle indul.
A tanítványok sokallják már, ezért meg akarnak szabadulni a sokaságtól. Küldje el őket Jézus. Ő azonban nem küldi el őket. Megparancsolja: Adjatok nekik ti enni. Nincs kibúvó, maradnak, és nekik kell ellátni őket. Hogyan? Most megtanulják. Isten országában nincs lehetetlen. Jézus ideadja a kulcsot, csak használni kéne. A gondok, bajok megoldásának a kulcsát kaptuk meg. Mi ez? Mindig a meglevőből indulj ki. Abból, amid van, ami a tied. Nem gyűjteni küldte őket az Úr, hanem azt vigyék oda Hozzá, amijük van. Amink van, azt vigyük Hozzá, adjuk át Neki. A tieddel jótékonykodj, ezt tedd Jézus kezébe. Aztán adj hálát, majd add tovább. Ez a megoldás. Vedd, amid van, adj hálát érte, tedd Jézus kezébe, majd annak, akinek nincs. A maradék pedig jó lesz holnap. A ma többlete a holnap elégje.
Hagyjad az Úr Istenre Te minden utadat
1. HAGYJAD az Úr Istenre Te minden utadat, Ha bánt szíved keserve, Ő néked nyugtot
ad. Ki az eget hordozza, Oszlat felhőt, szelet, Napját rád is felhozza, Atyád ő, áld, sze -
ret.
2. AZ ÚRRA bízzad dolgod: Könnyebbül a teher; :/: Ezer baj közt is boldog, Aki nem
csügged el. Minek a gond, a bánat? Mit gyötröd lelkedet? Az Istent kérjed, várjad, S
megnyered ügyedet.
3. A TE irgalmasságod Van rajtam, Istenem, :/: Te jól tudod, jól látod, Hogy mi használ
nekem. Sorsomat úgy intézed, Amint te akarod; Bölcs a te végzésed, Ha áld, ha sújt ka-
rod.
4. UTAD van számtalan sok, Uram, és eszközöd; :/: Reánk is szent áldásod Bőséggel
öntözöd. Művednek akadálya, Szünetje nincs soha; Úgy téssz, amint kívánja Gyerme -
keid java.
5. BÍZZÁL, bánatos lélek! Mit bánt a bú, a gond? :/: Él még, ki annyi vészek Torkából
már kivont. Bajaidból kiment ő, Szűnnek keserveid; Rád még a jó Teremtő Víg napot is
derít.
6. ŐBENNE vesd halálig Jó reménységedet: :/: Ő biztos révbe szállít A bajból tégedet.
Bár késik a segítség És nem találsz vigaszt: Eloszlik gond és kétség Előbb, mint véled
azt.
7. Ő MEGCSELEKSZI végre Velünk azt, ami jó; :/: Ösvényünk erőssége Te vagy, Min-
denható! Bár nehéz földi pályánk, Könny lepi és tövis, De örök pálma vár ránk: Utunk a
mennybe visz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése