Hit által lehetséges

A

z Úr Áront adta Mózes mellé, most már nincs több kifogás (2Móz 4,18-31). Be kell fejezni a nyafogást! Nem számít a kor, a beszélőkészség, az sem, mit monda majd Izráel népe, menni kell, mert az Úr küld. De ez a küldés nem azt jelenti, menj, és Isten majd védett helyről figyeli, mi történik. Isten soha nem így küld. Azt mondta Mózesnek, veled leszek! Tehát nem egyedül kell elvégezni a feladatot, hanem az Úrral együtt. Urunk, az Úr Jézus Krisztus is így szólt: jöjj, kövess engem. Tehát az élre állt, és aki meghallotta a hívást, és engedett neki, az beállt Mögé. Ma is így van ez, az Ő nyomában mehetek. Csakis akkor lesz eredményes és áldott az életem, ha mindig Mögötte maradok. Nélküle nem is tudok semmit tenni.

Mózes még visszatér apósához Midjánba, majd Isten bátorító kijelentése után elindul. Isten valóban vele van, figyeli őt, és segíti. Mózes még mindig nehezen mozdul, köti az emberektől való félelem. Szívét az tölti be, de mi lesz velem, ha visszamegyek Egyiptomba? Mit szól majd a fáraó, elfogat, kivégeztet?  Mennyire köt minket az emberek véleménye, a félelem. Azonban ezek megkötöznek, Isten útján megállítanak. Aki az emberekre, a körülményekre tekint, nem halad előre. Mindig van valami, ami problémát jelent. Azonban mi már felnézhetünk az Úrra. Minden gondunk fölé emelkedik a kereszt. Aki rátekint, erőt nyer. A kereszt minidig jelzi, hogy Jézus nagyobb minden gondodnál. Fordulj Hozzá bátran. A kő már el volt hengerítve a sír szájáról, amikor az asszonyok még azon keseregtek, ki hengeríti el. De amikor felnéztek, meglátták, hogy szabad az út. Gyakran csak lefelé nézünk, és ez elkeserít, nézzünk fel, nézzünk Jézusra. Péter elindult a vízen, és járt, de csak addig, amíg Jézusra figyelt. Hát figyelj folyamatosan Őreá.

Az Úr elindítja Mózest, ne félj, eltávolítottam az akadályt. Nincs már visszatartó erő, meghaltak, akik halálra kerestek. Szabad az út, menj. Az Úr Jézust is akkor hozta ki az Úr Egyiptomból, amikor az Őt üldöző király meghalt. Szabaddá vált az út. Krisztusban szabad az út. De arra is ügyelni kell, hogy a Tőle kapott eszközeinket vigyük magunkkal. Ő ad eszközöket, amik a bizonyságtételt alátámasztják, erősítik. Vigyük az igét és az Isten hatalmáról szóló bizonyságtételt. Mutassuk be saját életünk által Isten hatalmát. A hiteles élet az igazi bizonyságtétel.

Mózes elindult, de az úton egy dráma bontakozott ki, az Úr meg akarta ölni őt. Hogy van ez? Isten elhívta, majd elküldi Egyiptomba, és most eléáll és az életére tör? Isten ezzel az akcióval megállítja, mert valamiről megfeledkezett. Mózes nem egy ember a sok közül, ő Isten választott népének fia, a szövetség gyermeke, és nem tett eleget a szövetség feltételeinek. Isten népét akarja kivezetni, tanítani, és vezetni fogja őket, elvárja, hogy az Úrral szövetségben legyenek, ennek szabályait betartsák, de saját élete hiányos ezen a téren. Elvár másoktól olyat, amit ő nem tett meg. Nagy kísértés, hogy gyakran olyat várunk el másoktól, amit mi sem tettünk meg, vagy nem is vagyunk képesek megtenni. A hiteles élet, amelyik élő kapcsolatban van az Úrral, és ez meg is látszik. Akkor várom el, hogy megtérjenek, ha én is megtértem. Akkor szólítok fel Isten akarata cselekvésére, ha én is azt teszem, mindennap.

Mi maradt ki? A körülmetélés, fiát nem metélte körül Isten akarata szerint. Isten akaratát akarja képviselni úgy, hogy maga sem cselekedte meg. Cippóra menti meg a helyzetet, körülmetéli fiát. Vér nélkül nincs bűnbocsánat, ezt  a vért nem nekünk kell kiontatni, megtette az Úr Jézus. Az Ő vére által fogad el, tisztít meg és újít meg az Úr. Mózes megtapasztalja, hogy Isten állja a szavát. Soha nem mond olyat, amit nem teljesít. Így küldi Áront a testvére elé. Most már együtt mennek a néphez, és nem magukról beszélnek, hanem Isten szavát adják tovább. Bemutatják a jeleket, és a nép megértette, hogy Isten válaszolt az imáikra. Isten itt van! Erre a felismerésre leborulással válaszolnak. Boruljunk le Urunk előtt, és dicsérjük Őt!

Isten útmutatást adott a hegyen a tanítványoknak (Mt 17,14-21). Jézust hallgassák, Tőle tanuljanak, azt tegyék, amit Tőle látnak. És ők követik, a hegyről leérnek bele az élet sűrűjébe. Nincs sátor, különvonulás, Jézust nem lehet kisajátítani, hanem vinni kell Őt a rászorulók közé. Hirdetni kell az evangéliumot, elmondani, hogy eljött Isten országa, Jézus a Királya. És ennek az országnak csodálatos erői jelennek meg. Isten országa felszabadít a bűn uralma alól, leoldja sátán bilincseit, helyreállítja, amit a gonosz tönkretett. Jézus Krisztus által van szabadulás, gyógyulás és élet.

Egy apa borul le az Úr Jézus előtt, és segítségét kéri. Fia beteg, senki nem tudott eddig segíteni, az apa sem boldogul már vele. Sőt, még a tanítványok is csődöt mondtak. De az ember hiszi, hogy Jézus nem mond csődöt. Nem áll meg a tanítványok kudarcánál, nem fordul vissza. Kiállja a próbát. Mert a tanítványok kudarca próba volt a számára. Továbbmegy-e Jézus felé, vagy feladja? Ez az ember nem adja fel, mert nem a tanítványokra néz. Nem azonosítja velük Jézust. Ha nekik nem is sikerült, de Jézus nagyobb náluk, Ő megoldja a problémát. Ne engedjük, hogy a tanítványok, az egyház kudarca távol tartson Jézustól. Annál inkább keressük, és menjünk Hozzá.

Jézus nem menti fel a tanítványokat, mondhatnánk, elvárta, hogy gyógyítsák meg a fiút. Azonban ők ezt nem tudták megtenni. Miért? Nem hitték, hogy lehetséges. Nem hitték, hogy imádság által is meggyógyulhat. Jézus távolról is cselekszik. Tulajdonképpen nincs távol, mert tanítványai által jelen van. Ma is általunk van jelen az Úr.

Jézus szavára a gonosz erők eltávoztak, a fiú pedig meggyógyult. Jézus szava hatalom, és ha szól, a gonosznak távoznia kell. Nem tarthatja korlátlanul uralma alatt az életeket. Aki Jézushoz fordul, megszabadul Általa.

Az akadály a kicsinyhitűség. Ha nem hiszem, hogy Jézus ma is ugyanaz, ha nem hiszem, hogy szava itt és most is hat, akkor marad a nyomorúság. Nem nagy hitre van szükség, hanem hatékony hitre. A hatékonyságot az ige, az Úr Jézus adja. Mivel mustármaghoz hasonlítja a hitet, arról pedig tudjuk, hogy Isten országának szimbóluma. Ha Isten országára, Jézus igéjére alapozunk, nincs lehetetlen. Mustármagnyi hittel már semmi sem lehetetlen, és ezt a hozzánk hasonló tanítványoknak mondja. Hit által nincs lehetetlen.

 

 

TÉGY FOGLYODDÁ, URAM

 

 

1.  

Tégy foglyoddá, Uram,

Akkor szabad leszek;

Késztess megadni önmagam,

Győzelmet úgy veszek!

Ha küzdve küszködöm,

A földre roskadok,

De ha karod lesz börtönöm,

Akkor erős vagyok.

2.  

Szívem gyáván remeg,

Úgy hajlik, mint a nád,

Amíg Benned nem lelte meg

Parancsoló Urát.

Míg láncra nem vered,

Boldogtalan, sivár;

De hogyha szolgád lesz Neked,

Akkor üdvöt talál.

3.  

Lelkem mindjárt alél,

Nem tölti tűz, se hit,

Míg benne égi tűz nem kél,

S szolgálni nem tanít.

Vezetni úgy tudok,

Ha Szentlelked vezet.

Zászlóm fennen csak úgy lobog,

Ha fúj leheleted.

4.  

Majd úgy uralkodik,

S nyer lelkem égi trónt,

Ha Néked hódol a porig,

Ha mindenről lemond.

Vész és vihar között

Úgy áll végig híven,

Ha Nálad békén kikötött,

S mindvégig ott pihen.

 

Isten áldásával.