Belülről

A

z Úr terve megvalósul, Józsefet kihozatja a fáraó a börtönből, ő pedig elmondja az álmok üzenetét (1Móz 41,37-57). Józseffel volt az Úr, és Ő kijelentette neki mindazt, ami történni fog. Most érti majd meg József, hogy őt Isten küldte előre övéi érdekében. Nem véletlenül került Egyiptomba, hanem azért, mert az Úr általa akarja megmenteni népét.

József komolyan veszi az álmokat, meglátja bennük Isten kijelentését. Nem bagatellizálja el. Nem azt mondja, ne izgulj, fáraó, lesz egy kis probléma, de egy-két nap, és minden jóra fordul. Nem ezt mondja, hanem rámutat: elvégzett dolog Istennél, és siet véghezvinni. Talán meglepődünk, és zavartan kérdezzük, az éhínséget Isten viszi végbe? József így látja, mert tisztában van azzal, hogy Isten meg akar szólítani, meg akarja szólítani az egyiptomiakat is. Az emberek önmagukban bíznak, úgy gondolják, munkájuk függvénye a boldogulásuk, csak kevesen adnak hálát Istennek. Oly kevés ember veszi észre, hogy az élő Isten áldása, ha van ennivaló. Minden eredményt magunknak tulajdonítunk. Az éhínség megmutatja: az ember nem Isten, képtelen megakadályozni, de mivel Isten szereti a bűnös embert, kijelenti, ami történik. Mindezt azért, mert nem azt akarja, hogy elvesszünk, hanem, hogy megtérjünk és éljünk.

A hét bő esztendő a felkészülés időszaka. Isten József által megtanítja őket, hogy gondoljanak a holnapra. A bőség nem azt jelenti, hogy mindent azonnal fel kell élni, hanem azért adatik, hogy készüljenek a szűk időszakra. Jó azt is látni, hogy József az üzenet mindkét oldalát komolyan veszi. Nemcsak a bő esztendők lesznek meg, hanem eljön a hét szűk év is. Miért? Mert Isten mondta ezt. Mivel komolyan vette, hogy jön a hét szűk esztendő is, jól felhasználta a hét bő évet. Mi felkészülünk-e, amikor jól mennek a dolgok, amikor bőségben élünk? Vagy úgy gondoljuk, mindig bőség lesz?  Isten igéje azonban kijelenti, nem lesz mindig bőség, hanem eljön a szűkösebb, nehezebb időszak is. Isten mindig keres, azonban amikor jól alakul az élet, oly kevesen hallják meg a szavát. Ezért enged nehéz időszakot, azt akarja, hogy kiáltsunk Hozzá. Sokszor a nehézségek között kezdjük el Őt keresni, akkor, amikor nem találjuk a megoldást.

A fáraó felismerte, hogy Józsefben Isten Lelke van. Meglátszódott a hozzáállásából és a problémára adott válaszaiból. A hívő ember Isten Szentlelke által adhat válaszokat. És amikor a Lélek ad választ, az meg is történik. Azt a környezet is észreveszi.

Józsefnek gyermekei is születnek Egyiptomban. A mélységből magasságba emelte őt az Úr, de a fiúk nevei is jelzik, hogy tudja, mindez Isten munkája az életében. Isten kárpótolja a szenvedésekért. Isten soha nem hagyja magára gyermekeit. Vezeti és megtartja őket. Mindaz, ami Józsefet érte, a családja megmenéséért történt. József menet közben megérti: Isten Vele van. Amikor egyre rosszabb lesz a helyzete, akkor sem csügged el, hanem még közelebb kerül Istenhez. Az álmok megfejtése is arra utal, hogy ő nem elkeseredett, nem magába fordult, hanem Istenhez. Szorosabbra vonta Vele a kapcsolatot. Minél lejjebb jutott, és minél nehezebbé vált az élete, annál közelebb húzódott Istenhez. Rabszolgaként és rabként is Nála keresett oltalmat. Kapcsolatban volt Istennel, és igyekezett Őt minél jobban megismerni. Használjuk ki mi is az alkalmat, és húzódjunk közelebb Istenhez. Igyekezzünk minél jobban megismerni Őt az ige által. Mélyüljünk el a Biblia tanulmányozásában, hogy megértsük Isten akaratát.

A szántóföldben elrejtett kincshez hasonlítja az Úr Isten országát (Mt 13,44-52). Ezzel jelzi: nincs közvetlenül a szemünk előtt. Nem hull az ölünkbe, hanem meg kell találni. Jobban mondva, észre kell venni. Mert, aki szántja a földet, munkavégzés közben találja meg, de meg kell látni, hogy valamit kifordított az eke, valami van a földben. Hányszor nem is veszünk észre fontos dolgokat, vagy a teremtett világ szépségeit, mert annyira lefoglal a munkánk, vagy, amit éppen végzünk. Ez a példázat azt jelenti, járjunk nyitott szemmel, mert ott bukkanhatunk a kincsre, ahol nem is gondoljuk. A példázatbeli ember sem gondolta, hogy abban a darab földben nagy kincs van elrejtve. De nyitva volt a szeme, és meglátta. Legyen nyitva a szemünk mindenkor. Igeolvasáskor és az életben való forgolódásunk közben is figyeljünk, mert Isten elénk áll. A kincs az Isten országa. Ez a kincs bele van rejtve a világba, de megtaláljuk-e? Meglátjuk-e Jézusban a legnagyobb kincset? 

A kincs birtokbavétele kockázattal jár. Csak akkor lesz a miénk, ha mindent odaadunk érte. Ez az ember mindenét eladta, hogy megvehesse. Az Úr a minden. Ennél kevesebbért nem kaphatjuk meg. Az ár az egész életem. Ez döntést igényel, az ember azért döntött így, mert látta, hogy amit talált, az mindennél többet ér. Ha megszerzi, gazdag lesz. Csak az tud mindent elhagyni, odaadni, aki Jézusban mindennél nagyobb kincset lát. Aki felismeri, hogy Általa van bűnbocsánat és örök élet, az mindent kész odaadni. A földi kincs helyett örök kincset szerezni, ez a cél. Sokan úgy szeretnék ezt a kincset, hogy közben meg akarják tartani a világ kincseit is, együtt azonban nem megy. Isten országa akkor lesz a miénk, ha mindent készek vagyunk érte odaadni, és rábízzuk magunkat az ország Királyára. Isten országa mindenért kárpótol. Aki belép, az megtapasztalja, hogy nem lett szegényebb.

Azt is látnunk kell, hogy nemcsak tőlünk várja el Isten, hogy a kincsért mindent odaadjunk, hanem Ő maga is odaadta mindenét, a legdrágábbat, egyszülött Fiát. Igen, Ő sokkal hamarabb megtette ezt. Amikor még nem is ismertük Őt, már elküldte a Fiút a világba, hogy megkeressen és megmentsen. Miért volt képes a Fiút értem odaadni, ezt a nagy árat kifizetni? Mert kincset, igazgyöngyöt lát bennem. Talán nevetünk ezen, én és az igazgyöngy, hiszen annyi szenny van rajtam. Annyi vétket elkövettem Isten ellen, nem vagyok én igaz. És mégis, annak lát. Mert Isten nem a szennyeződésre figyel, hanem meglátja az alatta lévő értéket. Mert a szenny alatt is gyöngy a gyöngy. 

Az Úr ismét hangsúlyozza: lesz ítélet, lesz szétválasztás. Erre most kell felkészülni. Hogyan? Krisztus által. Aki Hozzá megy, és segítségül hívja, az megmenekül. Jézussal való kapcsolatunk alapján dől el, hová jutunk. Isten azt akarja, hogy életre jussunk, és ezért mindent megtett. Az tanulja meg Isten országát, aki belép oda, mert ezt elméletben nem lehet megismerni. Egy országot igazán csak az ismer meg, aki odaköltözik, és ott él. Isten országát csak belülről ismerhetjük meg. Aki benne él, az tapasztalja minden áldását, erejét.

 

 

Te csak az Istennek országát keresd

 

1. Te csak az Istennek országát keresd, És az Ő nagy igazságát,

Minden egyéb megadatik majd neked. Halleluja, halleluja.

 

Refr.: Halleluja, halleluja,

Halleluja, halleluja!

 

2. Kérd bízva, és gondod elűzi neked, Keresd és meg fogod lelni,

Zörgess az ajtón, és megnyílik neked. Halleluja, halleluja.

 

Refr.

 

3. Ragyogja be fényed az embereket, Hogy meglássák dicsőségét,

És áldjuk együtt Atyánkat a mennyben, Halleluja, halleluja.

 

Refr.

 

4. Istenünk, itt hozzuk néked mindenünk, Itt állunk, várunk rád újra.

Kérünk, hogy hallgasd meg hálaénekünk, Halleluja, halleluja.

 

Refr.

 

 

Isten áldásával.