2011. július 17., vasárnap

Térdre kényszerítve


H
osszú idő után ismét a júdai királyság életébe nyerünk bepillantást (2Kir 8,16-24). Jósáfát fia, Jórám ül a trónon. Ne tévesszen meg bennünket, hogy Izráel királyának is ugyanaz volt a neve. Gyakran előfordul, hogy a két testvérnép uralkodói ugyanazt a nevet viselik. Ajánlatos mindig jól megfigyelni, hogy az adott személy kinek a fia. Mert A szentíró a jobb beazonosítás érdekében  mindig hozzáteszi az apa nevét is.
Jórámnak azonban nemcsak a neve volt azonos az izráeli királyéval, hanem az élet útja is. Nem apja nyomdokain járt. Ő nem kérdezte meg az Urat, hanem teljes mértékben azonosult Aháb háza népének az életmódjával. Miért is történt ez így? Több oka is lehet ennek. Az egyik, hogy benősült Aháb családjába, és a feleségen keresztül vallási meggyőződésük, bálványimádásuk is befurakodott az életébe. Ezért fontos, hogy Isten gyermekei mindig az Úrtól kérjék a házastársat, és legyen vágyuk arra, hogy társuk is tanítvány, Igével élő ember legyen. A házastársak közös életük folyamán hatással vannak egymásra, formálják egymás gondolkodását, életvitelét. Nem mindegy, hogy ki formálja az Úr tanítványának a szívét.
A másik ok, amit én látok, amit komolyan kell venni, hogy a bűnt hordozzuk lényünkben, és ennek kitörléséhez, vagy átírásához a nevelés, vagy a jó példa nem elég. Pont azért küldte el az Atya egyszülött Fiát a világba, hogy halála által kitörölje a bűnt a szívünkből, és helyét átírja Istennek tetsző életformára.
Jórám a szívében lévő bűn miatt Ahábhoz vonzódik. Fiatalkorában nem adta át az életét az Úrnak, nem engedte, hogy Isten szava újjá formálja, így a bálványimádó életforma vonzza őt. A bálványimádás mindig vonzóbb a biblikus hitnél, mert azt a látszatot kelti, hogy aki azon az úton jár az szabad lesz és kiteljesedik az élete. Amikor azután valaki rádöbben, hogy becsapták, sokszor nyakig ül a slamasztikában. Itt már csak az őszinte bűnbánat, és annak nyomán Isten kegyelme tud segíteni, semmi más. Ezt ma is látni kell, önmagában a legjobb neveltetés, a hittanórák látogatása, a templomba járás sem megoldás. Ezeknek megtérésre kell segíteni a gyermekeket, és ha ez megtörténik, akkor a szívük is megváltozik. Ebben az esetben, mivel Krisztus lesz a szív Ura, Ő nem fog a pogány életforma után vágyakozni.
Azt is láthatjuk, hogy Isten a Dávidnak tett ígéretért megkegyelmez Júdának. Azonban legyen a szemeink előtt, hogy Isten ígérete nem azért adatott, hogy biztonságba ringatva magunkat, visszaéljünk Urunk kegyelmével.
Az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk a világtörtélemre legnagyobb hatást kifejtő életváltozást (ApCsel 9,1-9). Isten munkája, amit Saulban elvégzett, megrengette a világot, és gyökeresen átalakította az emberiség gondolkodását, és életformáját. Megtudjuk, hogy Isten egy ember megtérése nyomán milyen nagy hatást képes gyakorolni az emberiségre. Azonban nem elég a Saul életében végbement változáson csodálkozni, hanem nekünk is át kell élni, egy pálfordulást. Az Úr Jézus azt akarja, hogy a mi életünk is megváltozzon, hogy mi is visszaforduljunk, a bűn és az önigazultság útjáról.
Azt is látni kell, hogy Sault a képzettsége nem alázatossá, hanem gőgössé tett. Azt gondolta, hogy ő szolgálja igazán az Urat, aki másképp teszi, tévúton jár. Nem gondolt arra, hogy esetleg az ő élete az elhibázott, és a ragyogó arcú Istváné, és a keresztyéneké jó irányban halad.
A keresztyénektől akarta világot megtisztítani és nem látta meg elvakultságában, hogy a szívének volna szüksége megtisztulásra. Hányszor esünk mi is ebbe a csapdába, úgy véljük, a másiknak van szüksége megváltozásra, és nem is gondoljuk, hogy nekünk kellene megtérni.
Az Úr azonban már elkezdte a maga munkáját. Bizonyára István bátor bizonyságtétele és halála is belevésődött lelkébe. Érezte, hogy amivel István rendelkezik, annak ő híjával van. István békességét nem kapta meg a törvény, az ószövetségi hit által. Mert ezt a békességet, csakis kegyelemből, Jézus Krisztus érdeméért kaphatjuk meg. Azonban István élete, és az ő békessége, csak akkor lehet a miénk, ha a bűnnel, a gyilkos indulatokkal, a kereszt tövében leszámolunk. Amikor már Pál szíve legyőzetett, így ír minderről: „többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint. Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott;  újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett” (Ef 4,17, 22-24). 
Egyelőre még nem tart itt Saul, üldözi Krisztus követőit. Az üldöz kifejezést úgy is fordítják, hogy kergeti Jézust. Az Úr azonosítja magát követői szenvedéseivel. De azt is jelenti ez a kifejezés, hogy Saul hallja Jézus kopogását szíve ajtaján. Felismerte, hogy Jézus igényt tart a személyére, de ő nem akarja beengedni az Urat, hanem elkergeti ajtaja elől. Azonban, hála Istennek Jézus nem adja fel olyan könnyen, és tovább zörget. Ez a zörgés azonban Saul nagyot hallása, vagy hallani nem akarása miatt erősebbé válik.
Így zörget egyre hangosabban a mi szívünkön is, ne engedjük, hogy földre kelljen zuhannunk, hanem halljuk meg, amint a nevünkön szólít az Úr. Nincs annál csodálatosabb, mint amikor én rongyalak, átélem, hogy ismer, nevemen szólít. Nem akarja, hogy tovább rongyolódjon az életem, hanem Ő országába kíván vezetni, hogy ott a Tőle kapott új és fehér ruhába öltözhessem.
Saul megtudja, hogy Jézus az, Aki megállította az úton. Ő az, aki nyugtalan szívének békességet ad, de amíg ez megtörténik három vakon eltöltött napnak kell eltelnie. Ebben a három napban, meghal régi élete, megnyílik lelki szeme, és átéli az Úr bocsánatát, kegyelmét. Amikor az Úr megállásra és térdeinkre kényszerít, lássuk meg, hogy ez az új élet születésének lehetősége és kezdete.


1.  
Királyi gyermek vagyok én,
Van hófehér ruhám.
Megváltóm kegyelme enyém,
Nem hágy el soha már.
Jézussal járom utamat,
Megfogva a kezét,
Királyi gyermek vagyok én,
És ez nekem elég.

2.  
E földön vándor vagyok én,
Vár égi, szép hazám.
Jézussal uralkodom majd,
Van fényes koronám.
Jézussal járom utamat,
Megfogva a kezét,
Királyi gyermek vagyok én,
És ez nekem elég.


Isten áldásával.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése