Királyi gyermek

A

 mai igeszakasz által (Ézs 60,13-22) Isten a lehetőségek tárházát nyitja szélesre gyermekei előtt. Felvázolja számukra, hogy milyen is lehet az életük, ha komolyan veszik a próféták üzeneteit és majd elindulnak haza. Otthon teljesedhet ki az életük igazán és lehetnek azzá, amivé Isten tervezte az életüket. Mert mi mindannyian csak otthon, tehát az Atya házában bontakozhatunk ki teljesen. Az Atya közelsége védettséget, és biztonságot jelent. Ebben a biztonságban ki szélesedhetnek lelki és földrajzi határaink. Hiszen az Úr mindig azért áldja meg népét, hogy az áldás más népek számára is elérhető legyen.

Ézsaiás vizionálja, azt az időszakot, amikor majd a népek Izráel lába elé borulnak, azt jelenti ez, hogy eljöhet, azaz idő, amikor felismerik, hogy Isten népénél van az igazság, ők járnak jó úton. Urunk adja meg, hogy kortársaink felismerjék és elismerjék életünket látva, hogy mi járunk jó úton, és ez az út vonzza őket is a Krisztus nyomában való járásra.

Mindez azonban lehetőség mindannyiunk számára, és azon múlik a megvalósulása, hogy az Úr lesz-e ékességünk, Ő kerül-e életünk középpontjába. Amennyiben engedjük magunkat Általa vezetni, sok csodát élhetünk át és megtapasztalhatjuk az életünk növekedését, gazdag gyümölcstermését.

A 19-20. versek előremutatnak az új teremtés időszakára, amikor totálisan megvalósul, hogy Isten lesz mindenekben.  Ott fog beteljesedni: „Nem a nap lesz többé napvilágod, és nem a hold fénye világít neked, hanem az Úr lesz örök világosságod” (19). De addig is meg van a lehetősége annak, hogy ne a világ múló fényeire, hanem az Úr világosságára figyeljünk. Lehet a magunk helyén világosságban járni, az Igére figyelni. Rajtunk áll, hogy Isten ajánlatát komolyan véve királyi gyermekként élünk már-e világban, vagy e világ koldusaiként járjuk utunkat. Legyünk a Szentlélek ereje és jelenléte által, azok, akik lehetünk, akiknek az Atya akar látni bennünket.

Folytatódik a római levél (1,18-24) amelynek mai szakaszából megtudjuk, valóban szükségünk van az evangéliumra. Szükségünk van Isten erejére, mert olyan torzuláson mentünk keresztül, amit csak Ő tud helyreállítani. Azt mondják, az ember folyamatosan fejlődik és válik jobbá, emberibbé, igénk azonban arra mutat rá, hogy az ember negatív irányban fejlődik. Amikor az Úr megalkotta Teremtője lényét tükrözte vissza, azonban a bűnesttől kezdve, egyre jobban eltorzult az eredeti kép. Amikor egy gyermek megszületik szépek és üdék az arcvonásai azonban, amikor néhány év múlva kezébe veszi a cigarettát, az alkoholt, a drogokat hamarosan átalakulnak a szép vonások. Az ember testét átformálja, szerveit tönkreteszi a szenvedély, sokszor alig lehet ráismerni arra, akit jól ismertünk. Hasonlóan szabja át lényünket a bűn, erős vonásokkal durvává, istentelenné, erkölcstelenné alakít.

Miért vagyunk ilyen kétségbeejtő helyzetben? Miért épül le az ember? Pál szerint azért, mert nem hódolt meg a világot látva, annak Alkotója előtt. Inkább önmagát kezdte dicsőíteni, Isten helyére berakta önmagát, a tudományát és kétségbeesetten próbálja bizonyítani, hogy nincs felette senki, nem tartozik számadással másnak, azt tesz, amit akar.

Ennek az lett a következménye, hogy most már a bűnt is jónak mondják. Amit Isten megítél, azt természetesnek nevezik, törvénybe akarják foglalni, mert az erkölcstelenséghez is joga van az embernek, mondják. Azonban ez az út nem a kiteljesedéshez, hanem a teljes pusztuláshoz, az értékek felbomlásához, majd Isten ítéletéhez vezet. Az apostol azonban úgy írja le mindezeket, hogy tudja, most még Isten ereje által van ebből a fertőből is szabadulás. Azért jött el az Úr Jézus, hogy megtisztítsa a szívünket és meghódoltasson a mennyei Atya előtt. Aki megismeri Istent és Uraként dicséri, az meglátja, hogy a ma népszerűsített életforma ellenszegülés Istennek. A korlátok lebontása nem szabadsághoz, hanem a szenny teljes mértékű áradásához vezet. Mostanában egyre többször látjuk, hogy a folyók mellett kialakított védőgát nem felesleges, hanem nagyon is szükséges. Ezért egyetlen épeszű ember sem akarja őket lerombolni, hanem inkább még jobban megerősíteni. Bár meglátni, hogy az erkölcsi és a társadalmi élet gátjait sem lerombolni kell, hanem inkább megerősíteni, mert nélkülük idejekorán tönkremegy a következő generáció élete, darabjaira hullik a család. Az élet védőgátját Isten a tízparancsolatba foglalta bele, ha Isten Szentlelke által komolyan vesszük lassítható lesz a bomlás.

Urunk könyörüljön rajtunk, hogy amíg lehet, amíg szabad, meghódoljunk Előtte.

Siess, keresztyén lelki jót hallani,

Régi törvényből harcolni tanulni,

Az igaz hit mellett mint kell bajt vívni

Krisztusban bízni.

Mert nem hiába ezt az ó törvénybe,

Próféták írták Biblia könyvébe,

Szép tanulság ez most az új törvénybe,

Mi eleinkbe.

Jól tudja földön ezt minden keresztyén:

Nemcsak fegyverrel oltalmaz az Isten.

Ezt minden népnek tudására adom:

Istenünk vagyon!

Fejedelemség vagyon csak Istenben,

Minden hatalom vagyon ő kezében:

Kiket ő akar , föld kerekségében:

Emeli égben.

Ne ess kétségbe ő nagy jóvoltában,

Az igaz hitben erős légy magadban,

Mint Dávid, úgy jársz párviadalodban,

Hitvallásodban.

Dávidot Isten hagyá királyságban,

Ő ellenségit veté gyalázatban,

Dícsérjük Istent nagy hálaadásban,

Énekmondásban.

Isten áldásával.