Adventi bizalom

A

 125. zsoltárt bizalom-éneknek is nevezik. Bizalom-ének, mert megvallja az Úrban való bizalom eredményét. Aki bízik az Úrban, annak biztos talajon áll az élete. Jeruzsálem a Sion hegyén állt, és több magasabb hegy fogta körül, így a város el volt rejtve az ellenség szemei elöl és biztonságban volt. Az Úrban való bizalom ilyen elrejtettséget és biztonságot jelent a Benne hívők számára.  Az újszövetségben az Isten igéjét megtartókat nevezi az Úr Jézus olyanoknak, mint akik kősziklára építették házukat. Jön a vihar, de az épület nem inog meg, hanem szilárdan áll. Aki életét így az Úrra bízza, és napról-napra akaratát cselekszi, annak az élete megingathatatlan. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek nehéz helyzetek, akár viharok is, de azok nem tesznek benne kárt.

Az Úrban való bizalom azt is jelenti, hogy hiszem, amit az Úr Jézus földi élete idején megtett, vagy amit ígért azt képes megtenni ma is. Ez fontos eleme hitéletünknek, hiszen Jézus egyszer két vaktól, akik ezt kérték, hogy gyógyítsa meg őket, azt kérdezte: „Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni? Ezt felelték: Igen, Uram!” Erre a feleletre válaszolt így Jézus. „Legyen a ti hitetek szerint” (Máté 9,28-29)! Az Úrban való ilyen bizalom eredménye, mindig pozitívum, áldás, növekedés.

Adventbe fordultunk a mai napon, így az Úrban való bizalom azt is jelenti a számunkra, hogy komolyan vesszük a visszajövetelével kapcsolatos ígéreteket. hisszük, hogy ez az esemény egyszer ugyanúgy beteljesedik, mint a Jézus első eljövetelére vonatkozó próféciák. a mi feladatunk, hogy ezeket komolyan véve, készüljünk a beteljesedésre, az Úr érkezésére. Csak az tudja vissza várni az Urat, aki már meghallotta a szíve ajtaján zörgető Jézust, és megnyitotta előtte az ajtót, és beengedte az életébe. Számára ezután Jézus az élete királyává válik, akit örömmel szolgál, és úgy vár vissza, mint az alábbi történet szereplője várta. „Egy kislány hallotta, hogy szülei arról beszélnek, hogy Krisztus nemsokára visszajön a földre. Aznap egy ideig nem tudta az anyuka a kislányáról, hogy hol van. Mikor elindult megkeresni, a ház legfelső szobájában állt az ablakban. Az anya kérdezte, hogy mit csinál. Ó, anyu, hallottam, hogy Jézus talán a mai nap visszajön, és az első akarok lenni, aki meglátja őt. Nézd, megmosakodtam, és tiszta ruhát vettem fel” (Internet)!

A Jakab levél mai része (1,16-21) rámutat arra, hogy „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá”. Ezáltal leleplezi a bennünk levő kísértő vágy, hamis voltát. A kívánság általi vágy mind a vágyakozás ideje, mind a beteljesülés alkalmával gyötrelmet okoz. Anthony de  Mello szerint:  „Kétféle csapás van az életben: ha nem kapjuk meg, amihez ragaszkodunk, és ha megkapjuk, amihez ragaszkodunk.” Ellenben az Istentől elkért és a maga idejében megkapott szükséglet, áldást, és örömöt jelent, nem kifossza azt, aki él vele, hanem beteljesíti életét általa. Isten mindig minőségi ajándékot ad, övéinek. Ő a selejtet nem ismeri. A kánai menyegzőn is ezt láttuk. A Jézus által adott bor, minőségileg jobb volt annál, amit a vőlegény és családja szolgált fel a menyegző elején.

Fontos még igénkből kiemelni a hallás megtanulására való felszólítást. Ha végig hallgatjuk a másikat, ami bizony nem mindig megy, akkor nem a harag, hirtelen indulata, hanem a Lélek bölcsessége fogja irányítani tetteinket. Rámutat arra, hogy az ember haragja Isten igazságát nem szolgálja. Nem szolgálhatja, nem lehet bizonyságtétel a harag, mert az rombol, rombolni, pusztítani pedig Isten nélkül is tud az ember. Építeni azonban csak a kegyelem képes.  Ezt szemlélteti a következő történet: „Egy nap Buddhát halálosan megfenyegette Angulimal, a bandita. - Akkor légy olyan kedves, és teljesítsd utolsó kívánságomat - kérte Buddha. - Vágd le azt az ágat. A bandita kardjának egyetlen suhintásával levágta, majd azt kérdezte: - És most? - Tedd vissza! - kérte Buddha. A bandita felnevetett: - Ha azt hiszed, hogy ezt bárki is meg tudná tenni, hát bolond vagy. - Ellenkezőleg. Te vagy a bolond, amiért azt hiszed, hogy hatalmas vagy, mert sebesíteni és rombolni tudsz. Pedig az gyerekjáték. Aki igazán hatalmas, teremtésre és gyógyításra is képes. A dühöngő kos képes egy falat is ledönteni, de még egy rést sem tud helyrehozni.”  ( Anthony de  Mello: A szív ébredése)

Várj, ember szíve, készen! Mert jő a Hős, az Úr

1. Várj, ember szíve, készen! Mert jő a Hős, az Úr, Ki üdvösséged lészen. Szent győztes harcosúl, Fényt, éltet hozva jő, Megtört az ősi átok: Kit vágyakozva vártok, Betér hozzátok Ő.

2. Jól készítsétek útát! A Vendég már közel! :/: Mi néki gyűlölt, útált, Azt mind vessétek el! A völgyből domb legyen, Hegycsúcs a mélybe szálljon, Hogy útja készen álljon, Ha Krisztus megjelen.

3. Az Úr elé ha tárod A szív alázatát, :/: Őt nemhiába várod: Betér hozzád, megáld. A testi gőg: halál! De bűnödet ha bánod, Szent Lelke bőven árad, S a szív üdvöt talál.

4. Ó, Jézusom, szegényed Kér, vár, epedve hív: :/: Te készítsd el: tenéked Lesz otthonod e szív. Jer hű szívembe hát! Habár szegény e szállás, De mindörökre hálás, Úgy áldja Krisztusát.

Isten áldásával.