2010. november 16., kedd

Türelmes engedelmesség

A
 119. Zsoltárban egy olyan embert ismerünk meg, aki őszintén feltárja lényét az Úr előtt.  De mivel ezt papírra vetette így mi megláthatjuk azokat a rugókat, amelyek őt mozgatták. Először is Isten iránti szeretete, amely mozgatja és meghatározza életritmusát. Számára az első helyen áll az Istennel való közösség. Ha arra van szüksége még éjjel is felkel, vagy ha, valamiért nem tud aludni, akkor Hozzá emeli fel szívét. Az álmatlanság idején imádkozik, és az igéről elmélkedik. Ezekben az imádságokban megvallja a mindenható Istennek nyomorúságát és az igéjében való bizalmát is.
A mai szakaszban (49-64) emlékezteti az Urat a Tőle kapott ígéretre. Miért? Talán Isten elfelejti, amit mondott, vagy ígért? Esetleg megtéveszti az embert? Nem, hanem azért emlékeztet a zsoltáros, mert az ígéretek nem azonnal teljesednek be, és nem könnyű azt kivárni. Láttuk Ábrahám életében is, hogy milyen problémát jelentett az évtizedek múlásával, az ígéretekre való várakozás. Isten a türelmünket és a bizalmunkat teszteli, másrészt megmutatja, hogy minden a maga idejében történik. Isten időzíti ígéreteit, és amikor eljön az idő, megcselekszi azokat. A Megváltó eljövetelét is ki kellett várnia a választott népnek. Isten tanítson meg várakozni minket is, és ne engedje, hogy türelmetlenségünkben meggondolatlanul szóljunk vagy cselekedjünk.
A szentíró őszinte szavaiból (51) megtudjuk, hogy nemcsak ma, hanem abban a korban sem volt könnyű hitben járni. A csúfolódók, a gonoszkodók magatartása inkább erősíti hűségét, nem enged nekik, hanem még erősebben kapaszkodik az igébe, az Úr kezébe. Ezzel számunkra is megmutatja a helyes magatartást. Forduljunk még jobban az Úr felé, és ne engedjünk a kísértőnek, amikor a visszafizetésre ösztökél, hanem nézzünk Jézusra.  Ő „példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek: ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját, mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél” (1Péter 2,21-23).
A 60. vers egy nagyon fontos dolgot helyez a szívünkre, keressük Isten akaratát, de ha már tudjuk, mit akar az Úr, és hogy mit kell tennünk, akkor sietve, és nem késlekedve tegyük. Amikor az Úr Jézus megállt, egy-egy ember mellett és elhívta gyakran olvassuk, hogy a megszólított azonnal követte Őt. Megtudta mit vár tőle Jézus és nem habozott tovább, hanem elindult a nyomában. Erre a rugalmasságra és határozottságra van nekünk is szükségünk.
Elgondolkodtam azon is milyen csodálatos harmóniában élt a zsoltáros. Idejében lefeküdt, de ha kellett éjfélkor felkelt, hogy hálát adjon az Úrnak. Mi legtöbbször örülünk, ha sikerül éjfél előtt az ágyba vánszorogni. Ha aztán éjjel valamiért felébredünk inkább morgós, mintsem hálás a szívünk. Pedig a hálás élet a reális élet. Aki tud miért hálát adni, az jól ismeri magát és jól ismeri Urát is.
A Zsidók 11,30-35 – ben megláthatjuk, hogy a hit nagy dolgokat visz végbe Isten gyermekein keresztül. Jerikó körüljárása hadászati szempontból értelmetlennek, nevetségesnek tűnhetett. Ki voltak téve a város lakói gúnyolódásainak, mégis mentek, mert hitték, hogy Isten a hetedik napon cselekedni fog.   A hitben engedelmeskedők előtt leomlanak a falak. Türelmes engedelmesség által összedőlnek előttünk az akadályok és győzelmesen haladhatunk tovább.  
Ráhábot a hit fontos felismerésre és bátor döntésre vezette. Hit által látta meg, hogy a népe által ellenségnek tartott zsidók, Isten gyermekei. Izráel nem ellenség, hanem Istennépe, amellyel nem harcolni, hanem befogadni kell. Ez a felismerés adta meg számára azt a bátorságot, hogy szembeszegülve városa vezetőivel, befogadja a kémeket. Ez a döntés békességet adott a szívébe és megmentette az életét. A krisztusi hit által történhet meg életünkben a csoda, hogy ellenségből, Isten gyermekévé válhatok, és ezt megláthatom a másik emberben is. Ráháb hitbeli tette rámutat arra is, hogy az Úr akaratának való engedelmesség békességet eredményez a számunkra.
Az ebben a fejezetben szereplő emberek mind hozzánk hasonlóak voltak, maguk is sok bűnnel és nyomorúsággal voltak tele, de hit által hatalmas és maradandó tetteket hajtottak végre. Amennyiben hitben bátran haladunk előre, az Úr kegyelme által mi is hatalmas tetteket hajthatunk végre. Urunk azt is akarja, hogy éltünk, szolgálatunk által romboljuk az ördög erősségeit, mert nagyobb az, Aki velünk van, mint aki ellenünk.

JÖJJ, AZ ÚR VÁR REÁD

Jöjj az Úr vár reád, Jöjj amíg ifjú vagy!
Életed tavaszát, derűjét neki add!
Ó ne hagyd fejedet bűnben őszülni vénhedtté,
Ne csupán teledet vigyed végül az Úr elé.

Ó a szárnyas idő, mint az álom, repül,
Ámde zsákmányt szed ő, fogyunk szüntelenül.
Tétován mire vársz? Hallod-é már a hívó szót?
El ne késs, jaj vigyázz, mire eszmélsz: a van csak volt.

Jézus hív, vele járj, erre váltott meg Ő.
Lelki sziklára állj, élő víz onnan jő.
Ő nekünk utat tört, te is lépj arra hittel rá!
Már itt lent s odafönt téged Ő tehet boldoggá!

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése