Nem véletlen

E

gy újabb lépcsőfokra érve (Zsoltár 124), álljunk meg és tekintsünk vissza a zsoltárossal együtt, életünk fontos eseményeire.  Lássuk meg és ismerjük el, hogy azokban az eseményekben is jelen volt Isten, amiket véletlennek, vagy szerencsének tulajdonítottunk. Talán egy balesetre, vagy betegségre visszatekintve csodálkozunk, hogy még itt vagyunk. Amikor életünk hajója viharba került, már azt gondoltuk összecsapnak felettünk a hullámok és elsüllyedünk. Ám nem így történt. A zsoltáros hangsúlyozza, hogy azért nem következett be az összeomlás, mert Isten jelen volt, amit akkor észre sem vettünk. Jelen volt és megakadályozta a tragédia bekövetkeztét. Miért tette? Azért mert szeret, és nem azt akarja, hogy elvesszünk, hanem, hogy megtérjünk és éljünk. Mindez azt jelenti, hogy még terve van velünk. Azt szeretné, ha most már szabadon élnénk, Őt dicsőítenénk és minden dologban Tőle várnánk a segítséget.

Milyen boldogan repül a madár, amikor kiszabadul a csapdából. A már elkönyvelt halál helyett az élet a szabadság várja. Ilyen öröme lehetett a gadarai ördöngösnek, miután az Úr Jézus megszabadította a légió béklyójából.  Annyira megörült a már nem is remélt szabadságnak, hogy Jézussal akart menni, hogy dicsérje és szolgálja, Szabadítóját. Aki megtapasztalja az Úr szabadítását, immár Neki akar élni. Őt kívánja szolgálni egész életében.

Újszövetségi igénk kapcsán (Jakab 1,9-15) még a tegnapi üzenethez kapcsolódunk. A próbáról volt szó, és mai is szó van róla. Jakab boldognak mondja azt, aki nem adja fel a megpróbáltatások idején, hanem helytáll bennük, felismerve, hogy Isten formál általuk. Azért boldog, mert helytállásának jutalma van, az Úrtól megkapja az élet koronáját. Tehát érdemes kitartani, de látjuk, hogy ez nem egy erőltetett kitartás, hanem az Úr iránti szeretet dominálja.  Tulajdonképpen az egész tanítványság a szeretetre épül, a tanítvány szereti Urát, és szeretetből engedelmeskedik Neki. Akit szeretünk, azért bármit képesek vagyunk megtenni. Aki szereti az Úr Jézust, az kész a próbákon is keresztülmenni, mert tudja, hogy Ura azokban is mellette van. Sőt az adja a kitartáshoz az erőt, hogy tudom Jézusom még az életét is odaadta értem a kereszten.

Ha ilyen jutalmat kínál az Úr, miért vonakodunk érte mindent odaadni? Látjuk, hogy a sportolók a hamar elmúló dicsőségért milyen nagy áldozatokat készek meghozni. Hiszen egy olimpiai cím megszerzése mögött, rengeteg lemondás és szenvedés húzódik meg. a győzelemért, az azt követő elismerésért, és megbecsülésért azonban készek mindent elviselni, mert a siker és az ünneplés majd feledteti velük a sok gyötrelmet. A hűséges tanítványoknak, el nem múló díjat, az élet koronáját ígéri Urunk. Képesek vagyunk-e érte mindent elviselni, tovább lendít-e az Úr iránti szeretetem a holtpontokon?

A levél írója elmondja a visszahúzó erőt, az akadályt, ami meggátol a helytállásban, a kitartásban. A bennünk levő kívánságban látja a fő problémát. A sátán kihasználja ezt, és tudja, hogy mi nem szeretünk semmiért szenvedni, izzadni, hanem inkább a dolgok könnyebbik oldalát nézzük.  Különösen a mai világban sikerül a kívánságunkra építenie, hiszen minden napról – napra változik. Ezáltal elülteti bennünk az újabb, a más után való vágyakozást. Azt suttogja a szívünkbe, olyat még nem ettél, ott még nem nyaraltál, a te géped öregebb, a barátodnak már újabb verziója van abból a programból. Ezt a felsorolást vég nélkül sorolja, ráadásul tippjeihez az élet nyújtja a szemléltetést. Mindennap megérkezik egy reklámújság, látjuk a tévében a hirdetéseket, és ezek arra ösztönöznek, hogy elégítsük ki vágyainkat, ezáltal elterelődik a figyelmünk Jézusról. Már nem az foglalkoztat, hogy hány személynek tehetek bizonyságot, hanem mit tudok ma vásárolni. Van-e megoldás? Van! Ha tudjuk, hogy ezek a kísértések nem Istentől jönnek, akkor azt is tudjuk, hogy Ő ebből ki akar szabadítani. Jézus Krisztus hatalma a kívánság erejét is meg tudja törni.  Adjunk hálát érte Neki!

Maradj velem, mert mindjárt este van

  

1. Maradj velem, mert mindjárt este van, Nő a sötét, ó, el ne hagyj, Uram; Nincs senkim és a vigaszt nem lelem, Gyámoltalannal, ó, maradj velem.

2. Kis életem fut s hervadásba hull, Bú lesz a vígság, fényesség fakul, Csak változást és romlást lát a szem; Változhatatlan, ó, maradj velem.

3. Minden múló perc Hozzád visz közel, Kegyelmed űzi kísértőmet el, Nincs más vezérem, Nincs más Mesterem, Fényben, borúban, ó, maradj velem.

4. Ellenség ellen áldásod fedez, A könny nem sós, a kór is könnyű lesz, Sír, halál-fúlánk, hol a győzelem? Győztes leszek, csak légy, Uram, velem.

5. Hunyó szemembe vésd keresztedet, Ködöt foszlatva láttasd szent eged. Föld árnya fut, menny fénye megjelen: Halálban is Te légy, Uram, velem.

Isten áldásával.