| A |
z izráeli országrész egyre jobban eltávolodik Istentől, és teljesen a pogány világ hatása alá kerül. Omrit már a nép teszi királlyá (1Kir 16,15-34). Dávidot még az Úr választotta ki és hívta el népe irányítására. Dávid mindvégig tudatában volt ennek, ezért uralmát teljesen Isten akaratának rendelte alá. Ebben az időszakban Istent teljesen kihagyták a királykérdésből, nem kérdezték, hanem ők választottak. Választásukban is teljesen koruk gyakorlatához igazodtak. Isten népe immáron a világ hatása alá került. Isten Dávid személyében egy pásztort választott, Izráel népe pedig most egy katonát, a hadsereg parancsnokát teszi királlyá. Mennyire más szempontok vezetik Istent, mint az embereket. Mihez igazodunk fontos kérdésekben? Munkahelyválasztás, egy magasabb beosztás idején, vagy amikor különféle vezetőket kell választani bevonjuk-e az Urat? Engedjük-e, hogy az Ő kiválasztása és elhívása érvényesüljön?
Érdemes még elgondolkodni azon, hogy Zimri csak hét napig uralkodott Izráelben, ennek ellenére ezt a jellemzést kapja: „azt tette, amit rossznak lát az ÚR. Jeroboám útján járt, és vétkével, amit elkövetett, Izráelt is vétekbe vitte” (19). Ilyen rövid idő alatt is tehetem azt, ami gonosz az Úr szemei előtt. Nem kell hosszú időt élni, vagy hosszú ideig szolgálni, hogy bosszantására legyek az Úrnak. A bűnhöz nem kell sok idő. Ahhoz pedig, hogy elkárhozzunk elég megszületni. Azonban erről a pályáról le lehet térni, van kitérő, és az Úr kegyelme. A letérő a széles útról a megtérés, és ez a lehetőség mindenki számára adott.
Egyre nagyobb zűrzavart látunk Izráelben, senki nem javasolja, hogy kérdezzük meg az Urat. Nem jelenik meg egy próféta sem, hogy elmondja az Úr akaratát. Sűrű sötét van mindenfelé. Ebből a sötétségből nem látszik a kiút, bár Isten nemsokára ad fényt számukra, mert-e nagy mélység ellenére sem mondott le róluk. A nép kettészakad és a problémát erő által oldják meg. Azt mondják, döntsenek a fegyverek. Szomorú, hogy ezt a felfogást ma sem tudtuk meghaladni, nem mert Jézus nélkül nem is lehet. Az ember mindig az erő nyelvén beszél, míg Istenre nem ez a jellemző. Ő azt mondja, és így pünkösd ünnepén nagyon is aktuális felidéznünk: „Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! - mondja a Seregek Ura” (Zak 4,6). Azonban ehhez át kell élni pünkösd csodáját, a Lélek kitöltetését. Jellemző-e ránk ez a magatartás, hogy az erő alkalmazása helyett a Lélek vezetésére és ügyintézésére hagyjuk magunkat?
Omri hatalomra kerülése után az ország kiépítésébe, fejlesztésébe kezd. A kedélyek megnyugszanak, hiszen az építkezések által munkához jutnak, fellendül a turizmus is. Mindezek a fejlesztések elterelik a nép figyelmét az erkölcsi állapotokról. Azt már nem látják a gazdasági fellendüléstől, az anyagi boldogulástól, Isten mindezt rossznak látja. Az Úr ítélete szerint Omri rosszabb volt minden elődjénél, és bosszantotta az Urat. Mert Isten nem a hőstetteket, a külső ragyogást, a gazdaság állapotát, hanem a szív állapotát nézi. Azt, hogy ki van a szívünkben. Így volt ez Dávid elhívásakor is, és ezen az elven azóta sem változtatott az Úr. „Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van” (1Sám 16,7).
Omrit a fia követi a trónon és azt gondolnánk egyszer csak meg kell állnia annak a folyamatnak, ami elindult Izráelben, de a lejtőn nem könnyű megállni. Különösen úgy, hogy ez kívülről nem is lejtőnek, hanem felfelé ívelő pályának látszik. Talán azért is teszi félre az ember Isten Igéjét, mert nélküle sok minden jónak és szépnek látszik. Az Ige nélkül a gonoszság, a hazugság, az erkölcstelenség is elfogadhatóvá válik, sőt van, amikor mindezek ezek erénynek, vagy velünk született képességeknek vannak feltüntetve, amiket csak ki kell használni. Isten Igéje azonban ezt a fajta életmódot és gondolkodást előbb-utóbb leleplezi.
Aháb tehát még lejjebb csúszik, vagyis mindig van lejjebb. A szidóni király lányát veszi feleségül és annyira a hatása alá kerül, hogy vele együtt a Baalt tiszteletét is behozza Isten országába, és oltárt is építtet a számára.
Az Apostolok Cselekedeteiben azt olvassuk, hogy a mennybemenetel és a pünkösd közötti napokat az imádságos várakozás mellett, a mögöttük lévő események értékelésére is felhasználják (ApCsel 1,15-20). Ezt az értékelést Isten Igéje alapján végzik. Júdás életét is mérlegre teszik és nem a maguk szemlélete alapján fogalmazzák meg a róla alkotott véleményüket, hanem az Ige alapján. Jó nekünk is megtanulni, hogy életünk minden eseményét a Biblia alapján tegyünk mérlegre. Ha valamit nem értünk, akkor a Szentírásból keressük meg a választ.
Júdást negatív szerepe ellenére sem tagadják meg. Elismerik, hogy közéjük tartozott, vállalják őt. Példát kapunk ebből arra, hogy múltunkat, múltbeli kapcsolatainkat is vállaljuk. Nem azt jelenti ez, hogy a rossz tettekkel értsünk egyet, hanem vállalom, hogy egy közösségbe tartoztunk, és ha lehet, az evangéliummal indulok a másik felé.
Júdás történetéből azonban nagyon komolyan kell vennünk, hogy bele tartozhatunk Isten népe közösségébe úgy is, hogy közben a szívünk, a lényünk távol van az Úrtól. Júdás közéjük tartozott, de a szíve változatlan maradt. Lehet úgy járni, mint a kavics, amely a patakban van, és a külseje csurom víz, ám a belseje száraz. Mert nem hatolt bele a víz. Urunk őrizzen meg attól, hogy csak a külsőnket érintse az élő víz. Kérjük Urunkat, hogy végezze el a csodát, és a lényünkből, szívünk közepéből fakadjon fel az élő, az örökéletre buzgó víz forrása (Jn 4,14).
ADJ ÚJ ERŐT URUNK
Adj új erőt Urunk,
Ó nyújtsd ki szent kezed
Igéddel ébressz holtakat,
szívünkbe gyújts tüzet
Adj új erőt!
Adj új kegyelmi fényt!
Tiéd legyen a tisztelet
s az áldás a miénk!
Adj új erőt Urunk,
az álmot űzzed el,
Mécsünknek pislogó tüzét
Lelked gerjessze fel!
Adj új erőt!
Adj új kegyelmi fényt!
Tiéd legyen a tisztelet
s az áldás a miénk!
Adj új erőt Urunk,
gyógyírt vár a beteg,
Éhségünk csillapítsd,
töltsd ránk Szentlelkedet!
Adj új erőt!
Adj új kegyelmi fényt!
Tiéd legyen a tisztelet
s az áldás a miénk!
Adj új erőt Urunk,
egész világ előtt,
Hogy megjelentsük szent neved,
S legyen Tiéd a föld!
Adj új erőt!
Adj új kegyelmi fényt!
Tiéd legyen a tisztelet
s az áldás a miénk!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése