Gyökeres változás

L

étrejön a találkozás a király és Illés között (1Kir 18,16-29). Nincs szükség további keresésre, mert a próféta az Úr parancsát követve megjelenik az uralkodó előtt. Szembe megy azzal, aki az életére tör, mindez az Úr jelenlétét mutatja. Illést mennyei atmoszféra veszi körül, és ez be is igazolódik, mert Aháb meg sem próbálja elfogni. Sőt megdöbbentő, hogy mennyire Illés hatása alá kerül, mert engedelmesen teszi, amit mond neki a próféta. Isten jelenléte kézzel tapintható.

Illés parancsának engedve összegyűlik Izráel és még Baal próféták is megjelennek. Az Úr szavának és vonzásának nem tudnak ellen állni. Ha az Úr hívja őket, nekik is jönni kell. Illés pedig a nép elé lépve döntésre szólítja fel őket. Izráel népe úgy gondolta lehet kétfelé is megélni a hitüket. Egy kicsit az úrnak is adnak életükből, de a hivatalos vallásnak is eleget tesznek. Illés azonban rámutat, hinni csak teljes szívvel lehet és érdemes. Döntsenek, kit akarnak szolgálni, azonban ezt a döntést nem érzelmek, családi hagyományok, vagy társadalmi elvárások alapján kell meghozni. Nem arról van szó, hogy azt választanak, akit akarnak, és a döntésük mindenképp jó, hanem Illés tűzpróbára hívja Baalt és az Urat. Amelyik majd válaszol, annak szolgáljanak, a másiktól pedig el kell fordulni. Mert az igazi megtérés mindig azt jelenti, hogy a bálványoknak, bűnöknek minden maradványát eltávolítom. Isten a teljes szívünket kéri és nem csak egy sarkot, ahol meghúzhatja magát. Az Úr királyként vonul be életünkbe és királynak járó helyet is kér magának, a trónt. Ahhoz, hogy elfoglalhassa, mindennek és mindenkinek le kell róla szállni, még nekem is. Csak üres trónra lehet leülni.

Az előkészített oltárokon ott vannak az áldozati állatok, ám a tüzet  külön kell a népnek a Baaltól kérni, és Illés is Istentől kéri majd. Tehát az a feladat, hogy ki-ki, hívja segítségül a maga istenét. Amelyik isten válaszol, az az igazi, az élő Úr. Illés nem fél a próbától, mert ismeri az Urat. Tehát az alapján hozhatják meg a döntést, hogy ki fog segíteni annak, aki segítséget kér. A bálványok nem tudnak segítséget nyújtani, a világ és a vallás is elmegy mellettünk, egyedül az Úr Jézus Krisztus áll meg, mert Ő az irgalmas samaritánus.  A bálvány mindig elvesz, pénzt, erőt, időt, egészséget. Az Úr Jézus ellenben helyreállít.

Péter apostol megszólítja a Lélek kitöltését kísérő hangjelenségek nyomán összegyűlt embereket. Mert Isten mindig személyesen szól hozzánk. Péter felismeri, hogy a pünkösdi esemény mindenkiért történt, a Lélek azért jött el a világba, hogy eljuttassa minden emberhez a jó hírt. Meg kell hallaniuk mit tett értük az Úr. Ahhoz, hogy meghallják Péternek kell felállni és bizonyságot tenni.  A Szentlélek képessé teszi ennek a feladatnak az elvégzésére. Tehát a halláshoz igehirdetőre van szükség. Péter ezt felismerve bátran vállalja a megbízatást. A Lélek ma is eszközöket használ fel az üzenet továbbadására. Feltud-e minket használni az Úr, vagyunk olyan csatornák, amelyeken akadálytalanul áramlik tovább Isten üzenete?

Minket is megszólít az Ige, és azt mondja, ne csak hallgassuk, hanem halljuk is meg az üzenetet. Mert az Ige megszólít, de nekünk kell meghallani, és reagálni rá. Mit mond az Ige? Az Úr Jézusra irányítja tekintetünket, az életét, munkásságát kell szemügyre venni, a szolgálatából kell felismerni, hogy kicsoda Ő. Isten Jézus életét jelekkel, csodákkal és teljhatalommal igazolta. Aki alázatos és nyitott szívvel olvassa a bibliai történeteket, felismeri, hogy Jézus a Krisztus. Aki pedig ezek nyomán személyesen segítségül hívja, saját életében tapasztalja meg hatalmát, szabadítását.  Aki érzi a bűn, az elvetettség súlyát, az a Jézusról szóló történeteket olvasva megtalálja a szabadulás lehetőségét, életére a megoldást. Ezt követően alázatosan borul az Úr elé és kéri, hogy bocsássa meg bűneit, vegye le róla a szenvedélyek bilincseit, mert eddig ezt senki nem tudta megtenni. Az őszinte imádság után megtapasztaljuk azt, amit addig nem, békesség támad a lényünkben, átéljük megbocsáttattak bűneink és lehullnak az addig megkötözve tartó erők. Jézus hatalma nyomán szabaddá válik az életünk. Aki mindezt átéli, annak már nem lesz szüksége egyéb bizonyítékokra Jézus felől, hiszen Aki ilyen élet átalakítást képes végrehajtani, az élő valóság. Jézusnak ezt az életet gyökeresen megváltoztató munkáját sokan megtapasztalták az apostolok idején is, Péter azért tesz bizonyságot Jézusról, és irányítja figyelmüket Rá, mert tudja, hogy a jelenlevők is mindezt átélhetik.

Megemlítem még azt is, hogy a szövegünk hangsúlyozza, hogy Jézus férfi, Isten férfit küldött, vagyis ő az igazi férfi. Úgy élte meg az életet, hogy minden fiú számára az igazi férfi példaképe is. Hiszen ha figyeljük a személyét, látjuk, bátran szembenézett a problémákkal, még ellenségei elől sem futott el. Elfogadta Isten akaratát, mert tudta, az  az egyedüli jó akarat. El tudta utasítani a gonosz ajánlatát, nem alkudott meg vele látszólagos előnyök érdekében. Fájt Neki az ember elesettsége, és mindent megtett, hogy felállítsa, soha nem a maga előnyét kereste, odafigyelt a gyöngékre, megbecsülte a nőket és kisgyermekeket, bátran nézett szembe másokért a halállal is. Érdemes megvizsgálni, hogy Jézus, mint férfi oda van-e állítva a gyermekek elé példa gyanánt. Sok mindenkit követnek, sok  mindenkire felnéznek a gyermekek és szeretnének olyanok lenni, mint azok az emberek, de vajon olyanok, mint Jézus hányan akarnak lenni. Vonzóvá tesszük-e Jézus lényét és életét az új generációk számára?

Péter úgy mutat rá Jézusra, hogy hangsúlyozza, számukra küldte el Isten a Fiát, de ők megölték. Azonban ez sem véletlenül történt, hanem az Úr tervei alapján ment végbe. Ha ők el is utasították Isten feltámasztotta. Mindez az Igével, a próféciákkal összhangban történt. Péter meglátja az események igei összefüggését. Jézus él, mert lehetetlen a halálnak az életet fogva tartani. Életem legmegrendítőbb eseménye volt, amikor felismertem az Ige alapján, hogy Jézus nem halott, hanem él. A halott én vagyok, vétkeim és bűneim miatt. Amikor azután az élő Úrhoz kiáltottan engem is feltámasztott új életre. Ő feltámadott él, de minket is fel akar támasztani egy új életre. Aki pedig ezt átéli, az reménységet nyer a test feltámadására is. Mert Jézus  feltámadása által legyőzte a halált. Nem ér véget az élet a koporsóval, van tovább.   Ebben erősítsen meg ma is bennünket az Úr. 

Az Isten a mi reménységünk

1. Az Isten a mi reménységünk, Midőn reánk tör ellenségünk, Minden háborúságinkban Megtart erős hatalmában. Azért a mi szívünk nem félne, Ha az egész föld megrendülne, És a hegyek a tengernek Közepibe bedűlnének.

2. Ha a tenger szörnyen zúgna is, Minden víz felzavarodnék is, És ha a sebes szélvésszel A hegyek hányatnak széjjel: A szép folyóvíz mindazáltal :/: Az ő szép tiszta folyásával Az Istennek szent városát, Megvigasztalná hajlékát:

3. Mert közepén lakik az Isten, Azértan romlása nem lészen; Semmi ínségbe nem ejti, Az Isten jókor megmenti. A pogány népek dúlnak-fúlnak, :/: Nagy sok országok feltámadnak, De az ő haragos szava Mind e földet elolvasztja.

4. De az Isten minden időben Mivelünk vagyon ínségünkben; Jákób Istene oltalmunk, A Zebaóth erős várunk! Jertek, lássátok e nagy Úrnak, :/: Csuda dolgait hatalmának, Ki mind e föld kerekségét, Elpusztítja ékességét!

5.      E földön széjjel nagy hadakat, Ő megcsendesít háborúkat, Ívet, kopjákat megrontat, Társzekereket felgyújtat, Így szólván: mindnyájan halljátok, :/: Hogy erős Istenetek vagyok, És hogy birodalmam vagyon Minden népen e világon! 

Isten áldásával.