Az idők jelei

L

etelt Salamon király élete, véget ért hatalma, át kellet adni az uralkodást, és itt kellett neki is hagynia mindent, amit felépített. Roboám vette át a királyi jogart és így neki kellett szembe néznie mindazzal, amit apja ráhagyott és Isten ítéletével (1Kir 12,1-19). Megtapasztalt a fiatal király a mondás igazságát: „Az apák ettek egrest, és a fiak foga vásott el tőle” (Ez 18,2).

Királlyá választása után hamar szembesül a problémákkal, előjönnek az apja idején szőnyeg alá sepert dolgok. Felszínre törtek az erővel elnyomott sérelmek. Jeroboám, Roboám elé tárja az északi törzsek sérelmeit, a súlyos kényszermunka okozta zúgolódást.  Most látjuk, hogy mi volt Salamon ragyogása mögött, mennyi könny, fájdalom és szenvedés húzódott meg a felszín alatt, aminek az orvoslására megérett az idő.  Azonban Roboám nem akarja megérteni az idők jeleit.  Amikor Jeroboám a terhek enyhítését kéri, még úgy tűnik bölcsen és az Úrra figyelve kezeli majd ezt a helyzetet. Mi utal erre, az hogy nem azonnal hozza meg döntését, és ad választ, hanem háromnapos haladékot kér.  Úgy gondoljuk, ez a háromnapos haladék azt jelenti, jól át akarja gondolni a dolgokat, sőt azt is látjuk, igyekszik tanácsot is kérni, nem egyedül oldja meg a helyzetet. Bizony jó lenne, ha mi is tudnánk döntéseink előtt csendben lenni és megbeszélni a problémát Urunkkal.

Azonban azt látjuk, nem elég csak kérdezni az Urat, hanem amit mond, azt komolyan is kell venni.  Roboám az apja tanácsadóit, a tapasztalt és bölcs vezetőket is megkérdezte, akik valószínűleg Isten elé vitték ezt a problémát. Azonban Roboám nem az ő tanácsukra hallgatott, hanem saját tanácsadói meggondolatlan és erőre alapozott útmutatását fogadta el.

Miért nem fogadta el Roboám a vének tanácsát?  Én úgy látom, azért mert Roboám nem értette meg az idők jeleit, így nem látta meg, hogy változni és változtatni kell, mert csak akkor fognak jó irányba menni a dolgok. A változtatás azt jelenti visszatérni Isten útjára. A változás pedig azt eredményezte volna, hogy Roboám lemond az apja erő politikájáról és helyette az irgalom és emberség politikáját folytatja, Isten ereje által.

Roboám nem akarta elfogadni, hogy ami jó volt az apja uralkodása idején, az most már nem jó. Ezt nekünk is meg kell érteni, ami jó volt tegnap az ma már nem jó. Ami tegnap ment, az ma már nem megy. Súlyos következményei vannak, annak, hogy mindezt megérti és elfogadja valaki, vagy nem akarja elfogadni. Történetünkben azt látjuk, Roboám mindezeket nem értette meg, így kettészakadt az ország, az Isten népe. Amennyiben mi sem akarjuk az idők jeleit megérteni, valami kettészakad, valami elromlik, vagy éppenséggel mi válunk lelkünkben hasadt emberekké. A keresztyén egyház történetében is jól megfigyelhető a hasadás, a szakadás, mert nem vettük komolyan az idők jeleit, amelyek arra hívták fel a figyelmünket, változni és változtatni kell. A bálványimádásból megtérve az Úr Jézus keresztjéhez fordulni.  Bárcsak ma megértenénk az Úr üzenetét és aszerint is cselekednénk!

A Titusz levél folytatásából megtudjuk, hogy nehéz területre állította fiatal munkatársát az apostol (Tit 1,10-16). Ennek megfelelően kemény üzenettel látja el, mert a cél az egészséges hit. A krétaiak örökölt szokásai még mindig uralkodóak voltak, nem szabadultak meg a hazugságtól, és még most is a hasuk és a gonoszságok irányította az életüket. A kegyelem Igéit elfogadták, de nem ültették át a gyakorlatba, a krisztusi életforma nem vált a vérükké.

Nekünk is meg kell az Ige fényében vizsgálni, egészséges-e a hitünk, vagy megbetegedett? Vagyis ránk is az a jellemző, ami a krétaiakra: „Azt vallják, hogy ismerik az Istent, de cselekedeteikkel tagadják” (1,16).

Ím, nagy Isten

1. Ím, nagy Isten, most előtted szívem kitárom. Menedékem nincs sehol a földi határon. Ha te nem jössz bánatomhoz biztató szóval, Italom könny, a kenyerem keserű sóhaj.

2. Ha a világ nem tudná is számos bűnömet, Teelőled elrejtenem semmit sem lehet; Látja lelked minden bűnöm, melynek átka sújt: Vedd le rólam, ó, Úristen, vedd le ezt a súlyt!

3. Jézusomra föltekintek a kereszt alatt. Nincs szívemnek nyugodalma vétkeim miatt. Ó, ne büntesd, Uram, azt, kit megtört a bánat: Szálljon reám irgalmadból béke, bocsánat!

4.      Szent Fiadért, ki engemet vérén megváltott, Hallgass meg, ha bűnbánattal hozzád kiáltok! Vigaszoddal térj kegyesen beteg szívemhez, Hozzád térő gyermekednek, Atyám, kegyelmezz!

Isten áldásával.