Hirdető oszlop

S

alamon életét és uralkodását figyelve azt is meg kell látnunk, hogy nem mind arany, ami fénylik (1Kir 11,26-43). A külső ragyogás mögött meghúzódnak a belső problémák, amelyek egy idő után a felszínre törnek.  Egy élet során a különféle közösségi kapcsolatok megélése idején bármikor előfordulhatnak problémák, azonban az a hangsúlyos, hogy miként oldjuk meg ezeket. Salamon nem akart tudni róluk és a szőnyeg alá söpörte, de Isten előhúzta azokat. Mert a problémákkal szembe kell nézni és meg kell oldani őket.

Sőt meg is lehet oldani, mert ezeknek a problémáknak a forrása nem másokban, hanem bennünk található.  Konfliktusok idején először az Úrral való kapcsolatunkat kell megvizsgálnunk. Salamonnak problémáit is az engedetlensége, bálványozása az Úrral megromlott kapcsolata idézte elő. Salamon egy idő után, a jó kezdés után letért az Úr útjáról. Nem elég a keskeny úton indulni, végig, a célig azon kell járnunk. Ha letérünk róla, azonnal a széles útra kerülünk. Nincs középút.

Amikor ezt a történetet elolvastam megragadott, ahogyan Isten Salamon életét apjához, Dávidhoz hasonlította. Salamon talán azt gondolta, ő senkihez sem mérhető, ám azonban szembesülnie kellett azzal, hogy az ő élete is megmérettetik. A mérce pedig az apja hite és engedelmessége.  Kiderült, Salamon még ezt a mércét sem tudta megütni. Mi is hányszor gondoljuk azt, hogy életünk mindenkinél különb, amikor azonban az Úr teszi mérlegre tetteinket híjával találtatunk. Számunkra már nem Dávid, vagy bármelyik kimagasló bibliai személy a mérce, hanem az Úr Jézus Krisztus. Ezáltal nem mondhatjuk, azt, hogy énszerintem rendben van az életem, megütöm a mércét, mert Jézus mellé állva bűnbánattal kell mondanunk: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram” (Lk 5, 8)! Számunkra is ugyanazok a követelmények, mint Salamon számára, azt kéri számon Urunk. Hogy az Ő útján járunk-e, Őt imádjuk-e, rendelkezéseit végrehajtjuk-e?

Pál azért hagyta Krétában Tituszt, mert maradtak el nem rendezett dolgok, mert nem lehet mindent egyszerre megoldani, vannak olyan feladatok, amiknek több idő kell. Az apostol pedig tudott várni, nem erőltette a dolgokat,m hanem otthagyta lelki gyermekét, megbízta, hogy megérnek az ügyek rendezze el őket. Isten országában nincs kapkodás, nincs rohanás, de van türelmes várakozás. Még azt is megjegyezném, Pál rá tudta bízni egy fiatal munkatársra ezeket a feladatokat, nem gondolta azt, hogy csak ő intézheti el. Így azután Pál szabad volt az Úrban, mert tudta, Titusszal ott lesz a gyülekezetek Ura.

Milyen dolgokat kellett elrendezni? Hát nem könnyű feladatot kapott ez a fiatalember, mert presbitereket, gyülekezeti vezetőket kellett választania. Mik voltak a kritériumok?   Ige szerint rendezett családi élet, hitben élő gyermekek, tehát nem pusztán a megkeresztelés, vagy a konfirmáció volt az elvárás, hanem az élő hit gyakorlása a család minden tagjától.  Ezeken túl pedig krisztusi indulattal kell az élet minden területén megnyilvánulnia, és fontos, hogy ismerje az Igét, és képes legyen kezelni az emberi kapcsolatokat. A gyülekezeti vezetőnek, de minden tanítványnak Isten beszéde az iránytűje, minden kérdést, szokást ezen kell lemérni, és így mindig a Biblia válaszát kell képviselni, tovább adni. A világ válaszainak sokféle megjelenítője van, Isten igazságának az Úr gyermekei a megjelenítői, a hirdető oszlopai.  Mit hirdet az én életem? Mit olvasnak le az életem felületéről? Krisztus jelenlétét, akaratát, vagy a világ befolyását? 

Térj magadhoz, drága Sion

1. Térj magadhoz, drága Sion, Van még néked Istened, Ki atyádként felkaroljon, Szívét oszsza meg veled! Azt bünteti, kit szeret, Másképp ő nem is tehet: Sion, ezt hát jól gondold meg, Szabj határt bús gyötrelmednek. 1.

2. Hullámok ha rémítenek Mérhetetlen víz felett, :/: S a habok közt szíved remeg, Hogy sírod is ott leled; Ha aludni látod őt, Ki reményed és erőd: Sion, soha ne feledd el: Ő megvívhat tengerekkel!

3. Bár hegy, halmok rengenének, Miket égi kéz emelt, :/: S indulása a nagy égnek Végromlásra adna jelt: Ezt látva is el ne hidd, Hogy ez a perc elveszít; Sion, addig meg nem dőlhetsz, Míg oltalmad Istentől lesz!

4. Bár könnyűid omlanának Gyöngyökül a tengerbe, :/: És elhalván hangja szádnak, Csak pihegnél, mint gerle, Bár vér volna bíborod S kő megszánná nyomorod: Sion, ne félj a gonosztól, Baj nem ér, míg Benne bízol!

5. Bár hordozzad zsarnok láncát, Érjen kínos rabhalál, :/: Ha hitedet el nem játszád, Utad égbe nyitva áll. Örvendj mindig és vigadj, Emlékezz, ki népe vagy! Sion, nincs több Isten egynél, Benne hát ne kételkedjél!

6. Ó, ne csüggedj, ím, az estnek Már leszállnak árnyai, :/: Kihez ajkid oly hőn esdnek, Halld: Atyádnak hangja hí. Ő gyalázat, kín helyett Néked jobbján ad helyet; Sion, a menny lesz te részed, Föld gyötrelmét hát ne nézzed!

7. Végső áldást mondj hazádra, Mely távolról int feléd, :/: Égi honnak a határa Van már hozzád közelébb. Édes érzés mért fog el, Melytől olvad szív, kebel? Sion, minden másképp lesz ott, El fog tűnni nagy sírásod.

8.      Angyalok, ti fényes lelkek, Zengjetek víg éneket, :/: Mert már biztos révbe tért meg, Kit bús szélvész hányt-vetett! Már meggyőzte a halált, Istenéhez égbe szállt: Sion, onnnan számkivetni Nem fog téged soha senki!

Isten áldásával.