Inkább az Úrnak

G

yakran megkísért minket a gondolat, hogy bármit megtehetünk, nem tartozunk senkinek számadással (1Kir 21,17-29). Egy király pedig, pláne azt tesz, amit akar. Nincs fölötte más fórum, amelynek számot kellene adni.  Aháb is így gondolta, amikor felesége közreműködésével megszerezte Nábót szőlőjét. Jó volt a kivitelezés így nem tud róla senki. Azonban Isten tud minden dolgunkról, még a titokban véghezvitt, jól megszervezett, lepapírozott akcióinkról is. Ezért egyszer eljön az elszámolás ideje.

Megtörténik, hogy már a földi élet során elszámoltatnak minket, de ha úgy tűnik, hogy valaki megúszta a számonkérést, egyszer neki is eljön ez az idő, mert Isten elé kell állni. „Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, aszerint, amit e testben cselekedett: akár jót, akár gonoszat” (2Kor 5,10).

Aháb már életében szembenézett Isten számot kérő, ítéletes akaratával. Illés kapja meg azt a feladatot, hogy tudassa a királlyal, Isten tudja mit tett, és ő ezt, nem határozottságnak, hanem gyilkosságnak nevezi. Aháb tettét rossznak látja az Úr. Minden tettünknél az a hangsúlyos, hogyan látja Isten. Nem igazán lényeges hogyan vélekednek tetteinkről kortársaink, lehet, hogy ők helyeslik amit teszünk, Isten azonban azt mondja, rossznak látom. Ezért mindig azt kell kérdeznünk, vajon hogyan látja az Úr azt, amit tenni szándékozom?

Illés kapja a megbízatást, álljon a király elé, és mondja meg neki, hogyan látja Isten az életét. Ő, mint az szolgája nem mondhatja, mi közöm nekem Ahábhoz? Nem rám tartozik ez a dolog. Mint az Úr Jézus tanítványainak nekünk is feladatunk, hogy elmondani környezetünknek, hogyan látja őket Isten. Nekünk kell megmondani, hogy tetteik, erkölcsi irányvonaluk Isten szemével nézve, helytelen. Nem könnyű szolgálat ez, mert mi azt szeretjük, ha jó véleménnyel vannak rólunk, és semmiképpen nem akarjuk őket megsérteni.

Azonban mai Igénk rámutat az engedelmesség felelősségére, mert ha Illés nem adja át a rábízott üzenetet, Aháb nem fogja magát Isten előtt megalázni. Illés tükröt tart a király elé, amelyben meglátja önmagát, és annak látja, akinek Isten is. Bizony erre van szükség ma is. Az Igét tükörként kell embertársaink elé tartani, mert csak abban láthatják meg igazán magukat. Ráadásul az Ige nemcsak azt mutatja meg kik vagyunk, hanem azt is elénk tárja, miként lehet megváltoztatni életünket.

Amikor Aháb meghallja Isten ítéletét, olyan reakciót vált ki nála, amilyet, az előzményeket ismerve, egyáltalán nem vártunk. „megszaggatta ruháját, a testére zsákruhát öltött, böjtölt, zsákruhában is hált, és csöndesen járt-kelt” (27). A hűséggel tovább adott Igének ott is hatása van, ahol arra nem is számítunk.

Aháb megtapasztalja, hogy bűnbánatáért Isten elhalasztja az ítélet végrehajtását. Mi már tudjuk, hogy Jézus áldozatáért halasztja el Urunk az ítéltet végrehajtását, mert minden bűneinket Őreá vetette.

Péter is János pünkösd után nagyon hamar szembesült a ténnyel, a keskeny úton nemcsak imádság, igehirdetés, áldott alkalmak, az Úr erejének megtapasztalása várja őket (4,13-22). Ezen az úton támadás, szenvedés és üldözés is vár rájuk. Érvényesül az Úr szava: „Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak” (Jn 15,20). Ez azonban nem veti őket vissza, nem hagyják abba, hanem még nagyobb lendülettel folytatják bizonyságtételüket. Az Úr Jézusért minden szenvedést készek vállalni, tudjuk, hogy uruk is szenvedett, életét adta értük. A mi életünket sem kerüli el a szenvedés, a megaláztatás, ha hűségesek maradunk urunkhoz, az Igéhez, az evangéliumhoz. A mostani nyugodtabb időszak elaltat bennünket, és úgy gondoljuk lejárt a keresztyénüldözések kora. Pedig ma is vannak olyan helyek, ahol nagy szenvedéseknek vannak kitéve Krisztus követői. Korunk a békés egymás mellett élés híve, így azután feladtuk a missziót, így kevesebb a súrlódási felület. De ha a tegnapi szakaszra visszagondolunk, „nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk”, akkor meg kell látni, a misszió ideje soha nem jár le. De hordozzuk-e legalább imádságban az ázsiai országok lakóit, gondolunk-e arra, hogy többségük még nem ismeri Krisztust? Felelősek vagyunk azért, hogy a magunk lehetőségei szerint segítsük őket az evangélium megismerésében.

A két apostol kora mércéje szerint nem részesült különleges képzésben, de életük és szolgálatuk mögött ott állt a Lélek bizonyító ereje. Ez pedig nem más, mint a meggyógyult ember. A tényeket nem lehet tagadni. Kérjük az Urat, hogy a mi szolgálatunkban is jelenjék meg Lelkének életet formáló, gyógyító és megújító ereje. Isten munkájának valóságát nem lehet tagadni és aki szembesül vele, az belerendül és átadja életét Megváltójának.

A vezetők úgy gondolják meg félemlítik ezt a két embert és akkor befejezik tanításukat, és így megállítják a Jézusról szóló hír terjedését. A gonosz számára az a lényeg, hogy ne terjedjen el az emberek közt, hogy mindennemű gondjaikra Jézus Krisztus a megoldás. Nem a hitet, a vallásosságot akadályozza a sátán, hanem azt, hogy Jézus nevének erejében higgyenek. Mert Jézus nevében erő van, Általa új életet, gyógyulást és üdvösséget kap, az aki hisz Benne.

Akiben jelen van a Szentlélek, azt nem lehet megfélemlíteni, így a tanítványok sem ijednek meg, hanem bátran bizonyságot tesznek, arról, hogy ők inkább Krisztusnak engedelmeskednek. Így megtudjuk, hogy van határa a hatalomnak való engedelmességnek, legyen az bármilyen vezetőség, ha a parancsa megtiltja, vagy akadályozza az Úrnak való szolgálatot, korlátozza az evangélium terjesztését, már nem vonatkozik ránk az engedelmesség. Hiszen a tanítvány egy nagyobb hatalom előtt áll meg, így Neki tartozik engedelmességgel.

Úr Jézus, nézz le rám, Jöjj, mosd le bűnömet

1. Úr Jézus, nézz le rám, Jöjj, mosd le bűnömet, Sok földi szenvedély kötöz: jöjj, oldj fel engemet.
2. Úr Jézus, nézz le rám, Gond és bú látogat; Hű szolgád: ízleljem ígért, szent nyugodalmadat.
3. Úr Jézus, nézz le rám, Ne tévedhessek el; A menny felé sötéten át te légy az úti jel.
4. Úr Jézus, nézz le rám, Ha nő a félelem, Ár zúg és ellenség szorít, légy, Megváltóm, velem!
5. Úr Jézus, nézz le rám, Mert harcom terhe nagy, Ily tenger kín és baj között Az életem Te vagy.
6. Úr Jézus, nézz le rám, Ha elvonult az ár, Te szent derűd derítsen és az örök napsugár.

Isten áldásával.